Növekvő bírságok, nagyobb figyelem

Az egészségre ható termékek piacán a tavalyi év leghangosabb botránya a NorbiFit étrend-kiegészítő körül robbant ki. A GVH megállapította, hogy a termék egyedülállóságának és fogyasztó hatásának hangsúlyos reklámozása jogsértő, az állítások nem felelnek meg a valóságnak, ezért a hirdetések alkalmasak a fogyasztók megsértésére. A forgalmazót és a reklámozást ellenőrző „gyártócéget” együttesen 17 millió forintra bírságolták.
Az egészségre ható termékek reklámozása szigorú szabályokhoz kötött. A vonatkozó versenytörvény szerint tilos a fogyasztók megtévesztése, az áru árát, lényeges tulajdonságait – összetétel, használat, egészségre gyakorolt hatás – illetően valótlanságot vagy valós tényt megtévesztő módon állítani. A tájékoztatók állításait ráadásul hitelt érdemlően kell bizonyítani. A szigor ellenére mégis gyakori, hogy a forgalmazók tiltott, szabályellenes tájékoztatásokkal, megtévesztésre alkalmas reklámokkal ébresztenek várakozásokat a fogyasztókban. Emiatt 2006-ban számos vállalat kapott bírságot.

Kit, miért, mennyire?

A teljesség igénye nélkül: gyógyszereit népszerűsítő reklámjai miatt marasztalta el a GVH az Abbott Laboratories Magyarország Kft.-t 2006 tavaszán. A cégre a hivatal 8 millió forint büntetést szabott ki. A kifogások közt szerepelt, hogy forráshiányosak voltak a tájékoztatókon szereplő állítások. Ugyancsak a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt 10 millió forintra bírságolta a versenyhivatal a TIENS Hungary Kft.-t, mert a vállalat jogsértően tulajdonított gyógyhatást termékeinek. Hasonló jogsértést követett el az Ökonet-Európa Kft. is, amikor tizenhárom, általa forgalmazott terméknek gyógyhatást tulajdonított, holott azok nem rendelkeztek az ehhez szükséges szakhatósági engedélyekkel. A jogsértő magatartásáért a GVH Versenytanácsa az Ökonet-Európa Kft.-t eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte arra, hogy az általa megbízott kereskedelmi ügynökök körében közzétegye a GVH Versenytanácsa határozatának jogsértést megállapító részét, ezenkívül 20 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. Megtévesztő reklám miatt sújtották a Colgate-Palmolive Magyarország Kft.-t is, mert televíziós reklámjaiban azt állította és sugallta, hogy a Colgate Total fogkrémek valamennyi más fogkrémnél hatásosabbak. A cég kiugróan magas szankcióban részesült, a jogsértő magatartás miatt a vállalkozást 257 millió forint megfizetésére kötelezték. Nagyságrendekkel kevesebbel, 2 millió forinttal szankcionálták a Biovit Pharma Kft.-t potenciazavarok javítására alkalmas termékeinek a reklámozásáért. A büntetést azért szabták ki, mert a kft. a tájékoztatókban gyógyhatás hamis látszatát keltette. Ugyanilyen okok miatt 300 ezer forintot róttak ki a L’Orelle Bt.-re, amikor a //Természetgyógyász// magazin egyik számában a forgalmazásában lévő rhinoBeam készüléket gyógyító hatásúnak nevezte, holott ennek valóságtartalmát nem tudta bizonyítani.

Súlyosító körülmények

A pénzbüntetés kiszabása szabályozott. Noha a Versenyhivatal által kiróható pénzbüntetés felső határa korlátozott, van „játéktér”. Növelhetik a bírság mértékét például a „súlyosító körülmények”. Ilyennek számít, ha valaki újszerű jogsértést követ el, vagy ha a jogsértés bizalmi árura vonatkozik. Bizalmi áru az egészség és az arra ható termékek.
A bírság kiszabásában szerepet játszik az is, hogy a vállalat korábban követett-e el hasonló hibát. A pénzbírság célja, hogy a vállalkozásokat visszatartsa a tisztességtelen piaci magatartástól. A GVH honlapján közzétett dokumentumok szerint e cél csak olyan mértékű bírsággal valósítható meg, amely a versenyjogsértést elkövető vállalkozásnak arányos, de érezhető megterhelést jelentő anyagi hátrányt okoz. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a büntetés kiszabásakor figyelembe veszik vagy a jogsértő tájékoztatás költségeit, vagy a jogsértéssel érintett piacon realizált bevételt. Ezenkívül is vannak enyhítő és súlyosbító tényezők, amelyek szerepet játszanak a bírság mértékének a megállapításában, de az összeg nagysága korlátozott. A GVH nemrég tette közzé azt a tervezetet, amelyben a pénzbüntetés megállapításának újragondolását veti fel.
Tavaly a GVH 207 versenyfelügyeleti eljárást végzett. Közülük 178 zárult versenytanácsi határozattal. Nyolcvanöt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával volt kapcsolatos, 93 pedig úgynevezett antitröszt eset volt, azaz piaci erőfölénnyel való visszaéléssel, összefonódással, versenykorlátozással összefüggő.
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárások közül 63 esetben súlyos jogsértés történt. Negyvennégy eljárás során rótt ki a hivatal bírságot, összesen mintegy kétmilliárd forintot. Ez az összeg négyszerese a tavalyelőtt kiszabott pénzbüntetésnek.
A kirótt bírság összege sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a megtévesztő reklámok száma. 2005-ben ugyanis 50 esetben állapítottak meg súlyosabb jogsértést, de ezek közül 42 eljárás – kettővel kevesebb, mint tavaly – során összesen csaknem félmilliárd forint bírságot szabott ki a Versenytanács.
A GVH tavaly is keményen büntette a szövetkezőket a kartellügyekben. Összesen csaknem hétmilliárd forint büntetést szabtak ki. A legmagasabb összeg megfizetésére a gépjárműfelelősség-biztosításhoz kapcsolódó szövetkezés tagjait kötelezték.

Figyelik a gyógyszerpiacot

Az egészségüggyel összefüggő piacokon ritka a versenytörvénybe ütköző kartellezés, azaz, ha a konkurens vállalatok egymás közt olyan megállapodásokat kötnek, amely az árak meghatározásával, a piac felosztásával vagy a termelés korlátozásával gátolja a tisztességes versenyt. Mégis – derül ki a GVH elnökhelyettesének, //Nagy Mártá//nak egy idei nyilatkozatából –, a hivatal az idén különös figyelmet fordít a gyógyszerpiacra. Teszi ezt azért, mert a Versenyhivatal elsősorban az átalakuló, liberalizálódó piacokra fókuszál – a gyógyszerpiacon kívül a villamosenergia-, a bank-, a vasúti, a telekommunikációs piacokra.
Nemrégiben máris versenyfelügyeleti eljárás indult a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Védőoltást Gyártók és Forgalmazók Egyesülete és a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége ellen. A GVH szerint ugyanis gyanítható, hogy a felek és tagjaik között megvalósított folyamatos információszolgáltatás tartalmi vonatkozásai sérthetik a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. paragrafusát. Ez kimondja: tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek az olyan megállapodása, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza. Azok az információcserék, amelyeknek az a céljuk vagy hatásuk, hogy a versenytársak bizonytalan viselkedéséből eredő kockázatokat csökkentsék, ellentétesek a tisztességes versennyel. A GVH egyelőre folytatja az eljárást, hogy kiderítse, valóban történt-e törvénysértés a gyógyszerpiacon.

Farkas Tímea 

Hadüzenet a kartellezőknek

A GVH Versenykultúra Központja nemrég nemzetközi kartellkonferenciát rendezett. A tanácskozáson elhangzott: a versenyt korlátozó, azt felszámoló, valamint a hosszú távra szerveződő kartellek jelentős nemzetgazdasági veszteséget okoznak. Magyarországon a kartellek különböző típusai – információs, szívességi, színlelt, ajánlatelfojtó, áregyeztetéses, körbenyeréses – miatt átlagosan 20 százalékos árfelhajtás valósul meg a közbeszerzési piacon. Az elmúlt négy évben Magyarországon a versenyhivatal több mint 100 kartellező céget együttesen több mint 20 milliárd forintra bírságolt. A felderített kartellek becslések szerint 64 milliárd forint kárt okoztak, a veszteség pedig a vonatkozó számítások szerint 142 milliárd forint körüli.
A GVH és az Európai Unió versenyhivatalai engedékenységi politikával igyekeznek visszaszorítani a kartellezéseket. Vagyis, ha a kartell egyik tagja információkat ad a versenyhivatalnak, akkor azt vagy a bírság teljes elengedésével vagy pedig a pénzbüntetés jelentős csökkentésével viszonozzák.