2020. november. 26., csütörtök - Virág.

Fókuszban a vénás betegség

Népbetegségnek számít a vénás betegség, ennek ellenére sokan csak kozmetikai problémaként tekintenek a visszerességre. Épp ezért figyelemfelhívás és tájékoztatás volt a célja az Érbetegségek napjának, amit legutóbb 2019. március 21-én rendeztek meg több magyar nagyvárosban és Európa más országaiban is. A nemzetközi esemény szakmai főszervezője dr. Farkas Katalin, aki a Szent Imre Kórház Angiológia osztályának vezető főorvosa és a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság (MAÉT) vezetőségi tagja.

hirdetés

Milyen céllal szervezik meg az Érbetegségek napját?

 

Európában és Magyarországon is a leggyakoribb halálokot a szív- és érrendszeri betegségek képezik, aminek egyik részét az artériás, másik részét a vénás betegségek adják. Az ilyen események figyelemfelkeltő hatásukkal hozzájárulnak az egészségtudat fejlesztéséhez.

Mi indokolta, hogy egy külön napot szenteljenek a témának?

A szakemberek hiába tesznek komoly erőfeszítéseket világszerte a megelőzésért, nem tudnak mindig olyan nyomatékkal informálni, amekkorával kellene. A koszorúér betegség, vagy az infarktus esetében a nyilvánosságot eddig már viszonylag nagyobb hatásfokkal el lehetett érni, ám az alsóvégtagi érszűkületnél azt kell megismertetni az emberekkel, hogy ilyenkor veszélybe kerülhet az egész alsó végtag, emellett többszörös az esélye a szívinfarktus vagy stroke bekövetkezésének is. A tematikus napokon egy igen egyszerű vizsgálattal, az úgynevezett boka-kar index méréssel ki lehet mutatni, hogy van-e az illetőnek érszűkülete vagy sem. Ugyanis ez a betegség eleinte nem okoz tüneteket, tehát laikusként nem lehet rájönni. Ha kiderül, hogy akár tünetmenetesen, de az érszűkület már kialakult, akkor el lehet kezdeni a rizikócsökkentő lépéseket, mint a leszokás a dohányzásról, a magasvérnyomás kezelése, a magas koleszterinszint csökkentése. Ezzel a láb állapotának romlását is meg lehet állítani és annak esélye is kisebb lesz, hogy az embernek infarktusa alakuljon ki.

Minden esztendőben központi téma köré szerveződik a rendezvényük. Idén mi állt a fókuszban?

Ebben az évben a verőérbetegségek mellett most elsősorban a vénás betegségekkel foglalkoztunk - ez utóbbiak is igen sok embert érintenek mind Európában, mind hazánkban. A vénás betegséget sokan egyszerű kozmetikai problémaként fogják fel, és mivel bagatellizálják a problémát, nem fordulnak vele orvoshoz. A vénás megbetegedések jelentős részében a beteg kezdetben csak rövid ideig tartó kellemetlen fájdalmat érez, vagy éjszakai lábikragörcs jelentkezését tapasztalja, de komolyabb szövődménye még nincs. Már az ilyen tünetek megjelenésekor is célszerű lenne orvoshoz fordulni, mert a betegség folyamatos előrehaladásával a panaszok súlyosbodhatnak. Egyrészt a visszérbetegségek, a visszértágulatok hajlamosítanak a mélyvénás trombózisra, visszérgyulladásra, másrészt egy-két százalékban súlyos krónikus vénás elégtelenség is kialakulhat, aminek vénás lábszárfekély lehet a következménye. A vénás problémával is ajánlott szakorvoshoz fordulni, hogy kiderüljön, mi vele a teendő.  

A cél ahogy mondtam, elsősorban a figyelemfelkeltés, mert nagyszámú beteg  szűrésére ilyen eseményeken sajnos nincs nagyon lehetőség. Magyarországon hat városban, Budapesten, Győrben, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden és Pécsett tartotunk nyilvános tanácsadást. Volt ahol plázákban, volt ahol az egyetemi klinikán találtunk helyszínt, és a helyi sajtóban, tévében, rádióban is felhívtuk a figyelmet a rendezvényre. Az idelátogató érdeklődők rizikóteszteket tölthettek ki: az egyik ilyen az érszűkületre vonatkozó úgynevezett lábteszt, amit a VAS dolgozott ki, a másik pedig egy vénás rizikóteszt. A kitöltött lapokat a helyszínen lévő szakorvosok kiértékelték, és az érdeklődő megbeszélhette, milyen esélye van arra, hogy az adott betegség nála is megjelenjen, vagy már kialakult. A figyelemfelkeltés alapvető célja, hogy a beteg lábfájdalom vagy járásprobléma esetén orvoshoz forduljon: ne azt gondolja, hogy ízületi panaszai vannak, hogy azért jár lassan, mert öreg, vagy hogy azért görcsöl éjjel a lába, mert magnéziumhiánya van.

Mit tanácsolnak azoknak, akikről a rizikóteszt alapján valószínűsítik, hogy érintettek lehetnek?

 

Minél korábban észleli valaki a vénás betegségekre való hajlamát, és minél hamarabb cselekszik, annál nagyobb az esélye a súlyos betegség elkerülésének – ezt a fontos üzenetet szeretnénk átadni. Amikor nincs jelentős visszértágulat, akkor a kompressziós harisnya egyes vagy kettes fokozatával lehet lassítani a folyamatot. Akinek már tágult visszere van, annak is tudunk segíteni, hiszen műtéti eltávolítással, vagy különböző új katéteres technikákkal hosszú évekre meg lehet állítani a folyamatot. Fontos megjegyezni, hogy nem örökre, hiszen a betegségre való hajlama egyértelmű, és elképzelhető, hogy pár év, vagy éppen egy évtized múlva újra megjelenik a visszértágulat. Szubjektív tüneteknél – mint amilyen a lábfájdalom, az éjszakai lábikragörcs, a lábfeszülés, vagy a nehéz-láb érzés – lehet olyan gyógyszereket szedni, amelyek a visszeres eredetű tüneteket célzottan csökkentik,  a vénás keringés javítása révén. További jó hatást tesz a vénás torna is, ennek legegyszerűbb módja, hogy az ember ülve a lábfejét fel-le emelgeti, vagy álló helyzetben néhányszor lábujjhegyre áll. Az ilyen gyakorlatok öt-tízperces végzésével már sokat segítünk magunkon, mivel ezek a mozdulatok segítenek kiüríteni a lábszár izmaiban lévő vénákat. 

Milyen adatok állnak rendelkezésre a vénás megbetegedésekről?

 

A vénás betegségek népbetegségnek számítanak, az eddigi legnagyobb nemzetközi szűrés, a Vein Consult Program 2011-es eredményei szerint a háziorvosok által szűrt páciensek 80 százalékának van valamilyen fokú visszeressége. Ebből a nők több mint 30 százalékát, míg a férfiak 10-15 százalékát érinti az előrehaladott visszértágulat. Jellemző, hogy bár egészen fiatal korban is előfordul, a panaszok az életkor előre haladtával erősödnek és egyre több embert érintenek. Ráadásul az elhízás az egyik legkomolyabb rizikótényező, és ebben a magyar lakosság európai összehasonlításban nem áll túl jól. Emellett a hormonális hatások és a családi hajlam egyaránt fontos szerepet játszanak. Ha valaki tudja, hogy a szülei visszérbetegséggel küzdöttek, akkor próbáljon a megelőzésre gondolni,  odafigyelni a rendszeres testmozgásra, és kerülni a tűsarkú cipő, és a szűk, szoros ruhák viselését, hiszen azok ronthatják a helyzetet.. Emellett már az első tünetek megjelenésekor szakemberhez kell fordulni, a panaszok hátterének feltárása és a megfelelő visszérvédő, keringéstámogató terápia mielőbbi megkezdése érdekében.

A VAS-tól miért pont ön kapta ezt a megtisztelő feladatot, hogy nemzetközi szervező is legyen?

 

A Magyar Angiológia és Érsebészeti Társaság vezetőségében hosszú évek óta dolgozom. A VAS-hoz Pécsvárady Zsolt professzor csatlakozott, ő hívott engem is. Igazából ez egy önkéntes feladat, a kollégáimmal együtt lelkesedésből csináljuk. Európai szinten pedig azért engem választottak, mert mindig tele voltam jó ötletekkel és látták azt is, hogy a legnagyobb sikere éppen Magyarországon lett a programnak, amely itt kapta a legnagyobb nyilvánosságot. Az eddigi tapasztalatok alapján helyszínenként változó mértékben, de mindenütt több százan vettek részt a korábbi érnapokon, a média pedig mindig tájékoztatott. Az online megjelenések száma egyre növekszik és a televíziók, helyi médiumok mindenütt nyitottak az eseményünkre. Az európai szervezet viszonylag kevés anyagi forrásból gazdálkodhat, minden országban az ottani erőkhöz mérten próbálják megtartani a rendezvényt, kórházakban, rendelőkben tartanak nyílt napokat. Magyarországon kívül egyébként Olaszországban, Szlovéniában Lengyelországban, Írországban, Ausztriában, Németországban és Romániában lesznek hasonló programok. Sőt, már Európán kívülről is volt érdeklődés, de egyéb konkrétum itt még nincs.

 

 

 

 

Az Érbetegségek napját az európai angiológus (érbelgyógyász) szakvizsgáztatást is végző, több mint húsz éve alakult, független nemzetközi szervezet, a VAS (a név a vascular, azaz érrendszerrel kapcsolatos szó első három betűjét jelöli – a szerk.) kezdeményezte. A VAS vezetője és motorja Mariella Catalano professzor, a szakmai, szervezési munkákban Magyarországról többen is részt vesznek, de ezen belül az Európai Érnapnak dr. Farkas Katalin a felelőse. 

 

 

 

hirdetés

Kvízajánló

Rovatunkkal szakmai továbbképzését szeretnénk segíteni.

A kérdések helyes megválaszolásával 

december 31-ig összesen 16 kreditpontot szerezhet.

 A kvízt ITT töltheti ki.

 

hirdetés
hirdetés