Nyolc évenként megduplázódik a krónikus betegségek kockázata
Ugyanazok a gének állnak az öregedés és a vele járó betegségek hátterében, derült ki egy biológiai adatbank adatainak elemezésekor, írja az Origo.
Az egészségben leélt élettartam – az első krónikus betegség jelentkezéséig elért életkor – biológiai meghatározottságának jobb megértése érdekében a Gero és az MIPT tudósai összefogtak a PolyOmica, az Edinburgh-i Egyetem és más intézetek kutatóival, hogy a UK Biobank biológiai adatbankban tárolt genetikai adatokat és orvosi kórtörténeteket elemezzék. Az adatok több mint 300 ezer, 37 és 73 év közötti embertől származtak.
A kutatásról a Communications Biology című folyóiratban jelent meg a Peter Fedichev, a Gero tudományos igazgatója és Yurii Aulchenko, a PolyOmics vezető tudósa által közösen jegyzett közlemény. Legfontosabb megállapításuk az Origo szerint az, hogy a leggyakoribb krónikus betegségek – a rák, a cukorbetegség, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a stroke, az elbutulás, és az ezekhez hasonlók – hátterében ugyanazok a mechanizmusok húzódnak, amelyek az öregedést magát is előrehajtják.
A Gompertz-féle halálozási szabály kimondja, hogy a bármely okból bekövetkező halál kockázata 40 éves kor fölött exponenciálisan nő, és nagyjából 8 évenként megduplázódik – magyarázza Fedichev. – A UK Biobankból származó klinikai adatokban a betegségek előfordulásának dinamikáját elemezve azt figyeltük meg, hogy az időskorral összefüggő betegségek kockázata is exponenciálisan nő az életkor függvényében, és a rizikó kettőződésének rátája is összeegyeztethető a Gompertz-törvénnyel. Ez az összefüggés a leggyakoribb krónikus betegségek és a halálozás között azt sugallja, hogy a rizikónövekedést valószínűleg ugyanaz a folyamat generálja, ami nem más, mint maga az öregedés. Ezért van az, hogy az egészségben töltött életévek száma természetes módon tükrözi az öregedés sebességét befolyásoló genetikai tényezőket – márpedig e tényezők az öregedés elleni erőfeszítések Szent Gráljai."
A tudósok az egészségben töltött élethossz genetikai faktorai után kutatva 300 477 brit személy genomját elemezték végig. Összességében 12 olyan genetikai lókuszt találtak, amely befolyásolni látszik az egészségesen leélt évek számát.
