hirdetés
2019. október. 22., kedd - Előd.
hirdetés

 

Nevetséges az egyetemi tanárok alapbére

A felsőoktatási törvény előírja, hogy mikor kell előléptetni egy egyetemi oktatót, ám a 24.hu szerint nem minden egyetemen járnak el e szerint.

hirdetés

A kutatói bértáblát több mint egy évtized után éppen az Orbán-kormány emelte először, de az egyetemekre hárította a béremelés kigazdálkodását, nem adott hozzá plusz forrást, így az intézményeknek máshonnan kellett spórolniuk (cafeteria, lakhatási támogatás) – azaz amit a kormány az egyik kezével odaadott, a másikkal elvette.

2015 óta 26,8 százalékkal nőtt az egyetemi oktatók bére, azonban egy ELTE-n végzett 2018-as belső felmérés alapján az egyetem munkatársai szerint a legégetőbb probléma továbbra is az maradt, hogy alacsony a fizetés, a munkabér és a teljesítmény nincs arányban, illetve a minőségi munkát nem becsülik meg eléggé.

Az Emmi úgy reagált akkor az Index felmérést bemutató cikkére, hogy az egyetemi oktatók „a fizetési fokozatok garantált illetménye ellenére 2017-ben átlagosan bruttó 545 457 forintot kerestek havonta. Majd így folytatta az illetékes minisztérium: Azaz a felsőoktatási ágazat átlagos kereseti viszonyainak elemzéséhez nem elegendő a bértábla vizsgálata (….), így lehetséges, hogy 2017-ben a legalacsonyabb besorolás szerinti bruttó átlagkereset 257 946 Ft, míg a legmagasabb 1 088 850 Ft volt.

Az oktatók tapasztalata valahogy nincs összhangban a minisztérium közleményével, és többeknek inkább a bruttó 250 ezer (ez körülbelül 170 ezer nettó) a realitás, mintsem az egymilliós fizetés.

Mint a bértáblából kiderül, az egyetemi oktatók alapbére attól függ, milyen oktatói munkakörben alkalmazzák őket. Azt pedig egyrészt a felsőoktatási törvény, másrészt az egyetemek szervezeti és működési szabályzata határozza meg, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy oktatónak, hogy betölthessen bizonyos munkaköröket. Az utóbbi pedig felülírhatja az előbbit, és az egyetemek élnek is azzal a lehetőséggel, hogy különféle gumiszabályokat határozzanak meg, így kerülve el azt, hogy automatikusan előléptessenek valakit, ha teljesítette a törvény előírásait.

A törvény szerint ha valaki doktorál, akkor három év után tanársegédből egyetemi adjunktussá kellene előléptetni. Az egyetemi docensi munkakörben alkalmazás feltétele, hogy „az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő, az oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal”.

A 24.hu összeállításából kiderül, hogy egy tanársegédi pozícióban tartott potenciális adjunktus évente nettó 444 ezer forinttal keres kevesebbet, mintha előléptetnék – azaz olyan, mintha három hónapot ingyen dolgozna. Egy habilitált adjunktusnál még nagyobb számot kapunk: ha docenssé léptetnék elő, akkor 1,5 millióval kereshetne többet egy évben. Ez majdnem kilenc havi adjunktusi nettóbér.

(forrás: 24.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink