hirdetés
2019. november. 15., péntek - Albert, Lipót.
hirdetés

 

Második nyelv tudása késleltetheti az Alzheimer kór kialakulását

Azok a szerencsés gyerekek, akik születésüktől fogva két nyelvet hallanak, már nagyon korán megtanulnak koncentrálni, agyuk képes arra, hogy gátolja az éppen nem használt nyelvet. Egy torontói kutatás szerint ez az állandó agyi aktivitás hatással van, lassítja az Alzheimer-kór tünetetinek kialakulását. A 450 vizsgált beteg közül azoknál, akik két nyelvet használtak életük során, 4-5 évvel később mutatkoztak a betegség jelei.

hirdetés

A csecsemők és kisgyerekek kétnyelvűségét, a tanulási folyamatot és annak eredményeit gyakran vizsgálják. A tanulmányok szerint a két nyelvet ismerő gyerekek agya, flexibilisebb, komplex feladatok ellátására alkalmasabbá válik.

De vajon, a fiatalkori "mentális zsonglőrködés" védelmet nyújt-e az időskori kognitív hanyatlás ellen?

Ellen Bialystok, a torontói York Egyetem pszichológia professzora 450, azonos stádiumú Alzheimer-kóros beteget vizsgált meg. A résztvevő betegek fele élete nagy részében két nyelvet használt, két nyelven beszélt - a másik fele csak anyanyelvén. Azoknál, akik idegennyelven is kommunikáltak, 4-5 évvel később jelentek meg az Alzheimer tünetei.

Fontos, hogy a nyelvtudás nem akadályozza meg a betegség kialakulását, mindössze lassította a folyamatot - mondta Bialystok az American Association for the Advancement of Science éves ülésén. A szakember úgy fogalmazott: "A flexibilisebb, komplexebb feladatok ellátására képessé vált agy egyfajta tartalékkapacitással bír."

A professzorasszony munkáját egy korábbi tanumány is alátámasztja. Teresa Bajo a spanyolországi Granada Egyetem pszichológia professzora azt vizsgálta, a kétnyelvűség miért növeli a mindennél fontosabb végrehajtó funkciók szabályozását. Bajo szerint lényegében mindkét nyelv folyamatosan "be van kapcsolva", ám az agy megtanulja hogyan gátolja azt, amelyik éppen nem szükséges - ez állandó aktivitást jelent.

Janet Werker, a British Columbia Egyetem pszichológusa úgy találta, hogy azok a gyerekek, akik születésüktől fogva két nyelvet hallanak, nagyon korán megtanulnak "figyelni", koncentrálni, ezért nem tévesztik, nem keverik össze azokat.

Werker spanyol és katalán nyelvet egyszerre tanuló csecsemőket vizsgált Spanyolországban. Videókat mutatott nekik, amelyen angolul és franciául beszéltek - azaz olyan nyelven, amelyet a babák soha nem hallottak korábban -, ám a hangot kikapcsolta. A gyerekek figyelmének hossza alapján Werker arra a következtetésre jutott, hogy képesek megkülönböztetni az angol és a francia nyelveket csupán a beszélő arcának, ajkainak mozgásából. "Olyan, mintha a franciák mindig csókolóznának" - mondta, az angoloknál pedig a "th" kiejtésének jellegzetességét emelte ki. Az egynyelvű gyerekek nem érzékelték a különbséget.

És mi van azokkal, akik nem olyan szerencsések, hogy eleve két nyelvet tanuljanak szüleiktől? A pedagógusok és tudósok tisztában vannak vele, hogy a pubertás kor után sokkal nehezebbé válik a nyelvtanulás. Ennek oka többek közt, hogy a felnőttek a mindennapok követelményei miatt nem fordítanak akkora figyelmet egy új nyelv elsajátítására, mint egy fiatal gyerek - mondta Bialystok.

Az agy egész életen át tartó aktivitásának fenntartása, "tornáztatása" - például az olyan egyszerű, szórakoztató játékokkal, mint a keresztrejtvények vagy a puzzle - hozzájárul ahhoz, amit kognitív tartaléknak nevezünk: általános képesség arra, hogy ellenálljon az öregedés és betegségek okozta hanyatlásnak.

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink