Új fejezetet nyitnak a részecskefizikában
Magyar-svéd kutatócsoport igazolta az Odderon létezését
Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését, hangzott el a felfedezésről beszámoló hétfői online sajtóeseményen.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézete, az ELTE és a svédországi Lundi Egyetem kutatói igazolták a CERN LHC mérései alapján az Odderon létezését. Az eredményből számos hasonló, összetett részecske létezése is következik, így új fejezet nyílhat az erős kölcsönhatás vizsgálatában, emelte ki Csörgő Tamás fizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézetének kutatóprofesszora, a magyar kutatócsoport vezetője.
Ugyancsak fontos mérföldkőnek nevezte az Odderon felfedezésének bizonyítását Roman Pasechnik, a Lundi Egyetem Csillagászati és Elméleti Fizikai Tanszékének docense. Mint mondta, az Odderon részecskét csaknem fél évszázada sokféle módon keresték a tudósok kísérletekben és elméleti konstrukciókban is. "Ami eddig hiányzott, az egy olyan modellfüggetlen módszer volt, ami csak a végleges adatokkal dolgozik és megfelel a szakma szigorú bizonyítási kritériumainak".
Csörgő Tamás felidézte, hogy az Odderon létezése 1973-ban vetődött fel, azonban a részecske felfedezésére, mérési adatokból történő biztonságos kimutatására napjainkig, vagyis 48 évet kellett várni. A felfedezés a kutatás vezetője szerint azért is váratott magára ilyen sokáig, mert a kísérleti eszközök, a részecskegyorsítók teljesítménye eddig nem volt elegendő az Odderonok felfedezéséhez.
Az Odderon megtalálásáért folyó nemzetközi versenyben végül a magyar-svéd kutatócsoport találta meg először a tünékeny részecske létezésének egyértelmű jelét, a felfedezésről már megjelent szakmai közleményük is. A kutatás vezetője úgy fogalmazott: a felfedezés gyakorlati következményei még megjósolhatatlanok, de biztos, hogy új fejezetet nyitnak a részecskefizika ismert keretein belül.
Elmondta, hogy a kísérletek által már korábban közölt mérési adatokat rostálták át, elemezték újra egy új, a magyar kutatók által kitalált módszerrel. A kísérleti adatok részben a svájci CERN-ben, a Nagy Hadronüktöztetőben (LHC) keletkeztek nagy energiájú, fénysebességhez közeli proton-proton ütköztetésekkor, emellett az amerikai Tevatron gyorsító adatait is elemezték.
A modern fizika szerint minden kölcsönhatásért egy-egy részecske cseréje felelős. "Az Odderon cseréje miatt a rugalmas proton-proton és a proton-antiproton ütközések között kis különbség mérhető ki, amelyet most sikerült először a felfedezés szakmai kritériumainak megfelelő bizonyossággal számszerűsíteni", mondta Ster András, a Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusa. Hozzátette: az adatokból való számolásnál azt tapasztalták, hogy messze a bizonyoság szokásos szakmai kritériumai feletti valószínűséggel tudják igazolni az Oderron létezését, ezzel egy csaknem félévszázados tudományos rejtély oldódott meg.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont, a MATE Műszaki Intézet, a svédországi Lundi Egyetem és az ELTE kutatói a rangos European Physical Journal, az EPJ C kötetében közölték felfedezésüket.
