Magyar bioinformatikusok az AIDS ellen
Az AIDS-ellenes stratégiák kialakításában lehetnek hasznosíthatók a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen dolgozó Pongor Sándor és Kertész-Farkas Attila eredményei. A Nature-ben megjelent publikációjuk a HIV genomba való beépülésére ad új magyarázatot.
Jobban kellene ismernünk azt a módot, ahogy a HIV elrejtőzik a sejtben. Az már ismert, hogy beépül az emberi kromoszómába, de még nem világos, milyen alapon választja ki az szakaszt, ahol végül landolni fog. Ezt a kérdést vizsgálta a Mauro Giacca trieszti és Marina Lusic heidelbergi professzorok által indított projekt, és kiderült, hogy a vírus nem véletlenszerűen, hanem a sejtmag háromdimenziós szerkezetének megfelelően választ beépülési helyeket: a nukleáris pórushoz térben közel eső, átírás alatt álló kromoszomális szakaszokat keresi.
A vírus e viselkedésmódját új kísérleti adatok mutatták, de fontos volt utánajárni, látszik-e mindennek nyoma az előzőleg más célból publikált adatokban is. Nem a rendezett adatbázisokra kell gondolnunk, hanem a nyers formában archivált, sokszor nem is túl jó minőségű szekvenálási adatokra, írja az MTA honlapja. A munkahipotézist végül ezek segítségével tudták pontosan megfogalmazni, és a választ is csak a nagy adathalmazok statisztikájával lehetett alátámasztani. Ezt a feladatot Pongor Sándor, az MTA külső tagja, valamint posztdoktorális munkatársa, Kertész Farkas Attila végezte el, aki jelenleg Seattle-ben, a Washington Állami Egyetemendolgozik.
