hirdetés
hirdetés
2017. június. 28., szerda - Levente, Irén.
hirdetés


Érzelmi másnaposság és felelősségteljes agy

Az érzelmeinkre ható élmények hosszú távon is befolyásolják memóriánkat, írja a Nature Neuroscience tanulmánya, míg a Neuron véleménycikke arról gondolkodik, hogyan lehetne kimutatni, eléggé felnőtt-e már az agy a felelős döntéshozatalhoz.

hirdetés

Hosszantartó, élénk és részletes emlékképeket csak élményeink egy részéből hozunk létre. Az emlékeink sorsát nagyban befolyásolja érzelmi állapotunk: az érzelmeinkre ható események alaposabban rögzülnek, részletesebben emlékszünk rájuk, mint a semleges eseményekre, ráadásul az érzelem jelenléte miatt nemcsak az adott érzelmet kiváltó eseményre emlékszünk jobban, de az érzelmi arousal előtti semleges információk felidézése is könnyebb (retrospektív memóriaserkentés).

Korábbi munkák már vizsgálták az érzelem memóriára gyakorolt rövid távú prospektív hatását is: milyen hatással van az érzelmileg telített élmény az élményt követő másodpercekben, percekben történő semleges események rögzítésére és előhívására (mint kiderült: elősegíti azt), most a Nature Neuroscienceben Arielle Tambini és munkatársai annak néztek utána, hogy az érzelmes tudatállapot a kiváltását segítő élmény elmúlta után hosszabb idővel, 9–33 perccel befolyásolja-e a memória működését (Emotional brain states carry over and enhance future memory formation).

A New York University kutatói kifejtik: az érzelmeinket mozgósító élmények olyan fiziológiai és agyi állapotokat váltanak ki, amelyek az élmény elmúlta után is hosszú távon fennmaradnak, és ez az „érzelmi másnaposság” befolyásolja, hogy miként éljük meg és miként emlékezünk az utána következő semleges eseményekre. Azaz az a mód, ahogy a külső világot tapasztaljuk, erősen függ attól is, hogy milyen belső állapotban voltunk a tapasztalatot megelőzően.

Az érzelem egyfajta tudatállapot, aminek kognitív működésünkre gyakorolt hatása hosszú ideig fennmarad, fejti ki a tanulmány vezető szerzője, Lila Davachi. A kutatás során a vizsgálati alanyok egyik fele érzelmileg telített képeket nézegetett, majd 10–30 perccel később semleges képeket, majd a semleges képeket hat órával később vissza kellett idézniük. A másik csoport semleges képekkel kezdett, később nézte az érzelmileg telített képeket, és a semleges képeket nekik is hat órával később kellett visszaidézniük. A kontrollcsoport tagjai két sorozat semleges képet néztek. Az érzelmi állapotot a bőrellenállás mérésével, valamint fMRI-vel követték (vizsgálták az agy érzelmekkel és izgatottsággal kapcsolatos területeinek aktivitását és konnektivitását). Mint kiderült, nemcsak az érzelmes állapot utáni semleges események előhívása könnyebb (tanulás előtti arousal), de az érzelmes állapot előtti semleges eseményeké is (tanulás utáni arousal). Az érzelmes állapot utóhatása 20-30 percig tart, és fMRI-vel is kimutatható, minden bizonnyal a noradrenerg aktiváció következménye.

A Neuron véleménycikkében a Harvard Egyetem affektív idegtudományi laborját vezető Leah Somerville azt fejtegeti, hogy mi módon tudnák az idegkutatók megállapítani, érett-e már egy személy agya olyan mértékben, hogy felelőssé lehessen tenni a cselekedeteiért.

A pszichológus szerint napjainkban egyre gyakoribb, hogy a politikai döntéshozók a fiatalokkal kapcsolatos kérdésekben kikérik az idegtudósok véleményét, többek között azzal kapcsolatban is, hogy kimondható-e egy konkrét individuális agyról, hogy érett, illetve diagnosztizálható-e éretlenként. Somerville kifejti (Searching for Signatures of Brain Maturity: What Are We Searching For?), hogy bár a jog konkrét időpontban húz határt a serdülő és a felnőtt között (világszerte eltérő időpontban, 10 éves kor és a korai 20-as évek között), az agy különböző részei különböző tempóban érnek, és a kutatók nem is értenek abban teljesen egyet, hogy milyen sajátosságok jellemzik leginkább a felnőtt agyat. Mindazonáltal egyes strukturális különbségek nyilvánvalóak, így pl. a felnőttek agyában kevesebb a szürke- és több a fehérállomány, azonban a változás nem lineáris mintát követ, és egyes agyterületek még 30 éves korra sem mondhatók érettnek.

Somerville az idegtudomány eredményeit a jog területére átfordító munkacsoport tagjaként is úgy véli, hogy a napjainkban épülő, multimodális agyi képalkotó módszereket használó, hatalmas adatbázisok – pl. az Adolescent Brain Cognitive Development study vagy a Human Connectome Project in Development – elemzése a közeljövőben lehetővé fogja tenni a különböző viselkedési profilokhoz köthető agyi növekedési térképek felrajzolását, az egészséges agy fejlődésének időbeli feltárását.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink