hirdetés
2024. november. 24., vasárnap - Emma.
hirdetés

 

Tudomány

Először mutattak ki emberi agyban tükörneuronokat

Tükörneuronoknak azokat az idegsejteket nevezik, amelyek nem csak akkor aktívak, amikor végrehajtunk egy mozgást, hanem akkor is, amikor látjuk, hogy valaki más teszi ugyanezt. Szokás azt mondani, hogy a tükörneuronok tesznek minket emberré – bár ilyen idegsejteket állatokban is kimutattak.
Az idegtudomány képviselői szerint a tükörneuronok működése teszi lehetővé, hogy megértsük mások cselekedeteit és hogy empátiát érezzünk. Ezek révén „érezzük át” mások fájdalmát és különböztetjük meg a fintorokat az érzelmi arckifejezésektől. Mindeddig azonban csak feltevések és közvetett bizonyítékok szóltak a tükörneuronok létezése mellett, közvetlen bizonyítékot most sikerült először szerezni.
 
Dr. Itzhak Fried, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora, Roy Mukamel és munkatársaik a Current Biology áprilisi számában ismertették, hogy közvetlenül regisztrálni tudták az emberi agy tükörneuronjainak aktivitását („tüzelését”). A kutatók egysejt-aktivitást és többsejt-aktivitást egyaránt mértek, és nem csak a mozgatókéregben, ahol korábban a tükörneuronok létezését feltételezték, hanem az agy más részeiben, például a vizuális kéregben és az emlékezettel kapcsolatos agyterületeken is.
 
Kimutatták a tükörneuronok egy olyan alcsoportját, amelyet az jellemez, hogy egy bizonyos cselekvés kapcsán nő az aktivitásuk, azonban ha a személy azt látja, hogy másvalaki végzi ugyanezt a cselekvést, akkor csökken a tüzelésük. Mukamel, a kutatás vezetője elmondta, hogy feltevésük szerint ezek a neuronok abban játszanak szerepet, hogy a személy ne utánozza automatikusan más emberek cselekvéseit. Másik funkciójuk talán az, hogy lehetővé teszik, hogy elkülönítsük saját cselekedeteinket a másokéitól.
 
A méréseket 21 olyan betegen végezték, akiknek nehezen befolyásolható epilepsziájuk volt, és ezért műtéti kezelésre szorultak. A műtét előtt mélyelektródákat vezettek a betegek agyába, hogy pontosan lokalizálhassák az epilepsziás gócot. E diagnosztikus beavatkozás „melléktermekeként” történt a kutatás azokban a betegekben, akik ebbe beleegyeztek.
 
A kísérlet három részből állt: az egyikben az arckifejezések, a másikban a tárgyak megfogásának a hatását vizsgálták az idegsejtek aktivitására, a harmadik rész kontroll helyzet volt. Összesen 1771 neuron működését mérték olyankor, amikor a személy vagy maga produkált valamilyen arcifejezést, vagy csak látta másnál ugyanezt azt arckifejezést, illetve amikor maga fogott meg egy tárgyat vagy megfigyelte, amint más fogja meg a tárgyat. A megfigyelések során egy laptop képernyőjén figyelte a személy mások arckifejezéseit, illetve cselekedeteit. Saját cselekvései előtt a képernyőn egy szó jelent meg, amely instruálta, hogy mit tegyen. A kontroll helyzetben csak a szó jelent meg a képernyőn, de a kísérleti személynek semmit nem kellett tennie.
 
A homloklebeny és a halántéklebeny kérgének mediális részén találtak a kutatók tükörneuronokat, azaz olyan idegsejteket, amelyek tüzelése fokozódott, ha egy bizonyos cselekvést hajtott végre a személy, és fokozódott akkor is, ha csak látta, amint a képernyőn valaki ugyanezt cselekszi. Ezeken a területeken tükörneuron egysejt-aktivitást korábban sohasem mértek, még majmokban sem. A tükörneuronok tehát az agynak sokkal több helyén fordulnak elő, mint azt korábban feltételezték. Mivel ezek az agyterületek más-más funkciókban játszanak szerepet (a mediális homloklebeny kéreg a mozgásszelekcióban, a mediális halántéklebeny kéreg az emlékezetben), úgy látszik, hogy a tükörneuronok összeségükben komplex és sokoldalú módon dolgozzák fel más személyek cselekvéseit.
 
Amint a ScienceDaily-ben olvasható, Mukamel elmondta, hogy feltételezik, hogy a tükörsejtek kóros működésének szerepe lehet egyes betegségekben, például az autizmusban, amelyre jellemző a verbális és nem-verbális kommunikáció zavara, az utánzás nehézsége és az empátia hiánya.

 
Pléh Csaba a tükörneuronokról
Majmoknál Rizolatti és munkatársai kimutatták, hogy vannak olyan területek az agykéreg elülső részein, elsősorban a mozgató területeken, amelyek akkor is izgatottak, amikor az állat saját mozgást végez, például kinyúl egy mogyoróért, és akkor is, amikor a másik állatot látja, amint az kinyúl egy mogyoróért. Azért nevezik őket tükörneuronnak, mert itt a sajátmozgás-tervezés valamelyik szakasza – nagy kérdés, hogy melyik – és a látott mozgás ugyanoda konvergál az idegrendszerben.

Ennek több szempontból felbolygató jelentősége van. Az egyik az empátia, pontosabban a több mint száz éve ismert motoros empátia. Az emberre jellemző az utánmozdulás. Kísérleti helyzetekben be lehet mutatni, hogy az ember hajlik arra, hogy picit utána mozduljon a színésznek, ha mást nem lát, és kénytelen odafigyelni. Az ilyen értelemben vett empátiának ez alapja.

De minek az alapja maga ez az utánmozdulás? Úgy gondoljuk, hogy ennek kitüntetett jelentősége lehet a nyelv elsajátításában. A nyelv olyan különleges rendszer, ahol egy olyan testrész, az arc felett alakítunk ki ellenőrzést a hangreprodukció során, amelyet nem látunk. Nagyon egyszerűen fogalmazva, a pici baba vizuális visszajelzést arról, hogy mit kell csinálnia a szájával, csak a mama arcáról kap. A szó fizikai értelmében vett tükrök nem segítik a gyerek nyelvtanulását. A tükörneuron-rendszer lehet az alapja annak, hogy az embernél ez a különleges mozgásparancs - látvány megfeleltetés szerepet játszik a nyelvelsajátításban. Az eredeti majomkísérleteknél kézmozgásokról volt szó. Valószínű, hogy az ember felé haladva a tükörneuron-rendszer több lépésben vált működővé az arc mozgásaira is.

Van egy további érdekesség, a szándékosság kódolása. A majmoknál is az az érdekes, hogy a tükörneuronok nem kerülnek izgalomba, amikor a másik majom összevissza mozdulatokat végez, csak akkor, ha egy tárgyért nyúl. És akkor is, ha másodszor eltakarják egy paravánnal a mogyorót. Úgy tűnik, a tükörneuron-rendszer a saját szándék és a másoknál látott szándék megfeleltetésének is egy eszköze.
Forrás: Index

Dr. Weisz Júlia, medicalonline

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink