hirdetés
2020. július. 05., vasárnap - Emese, Sarolta.
hirdetés

 

Ebben hibáztak a hivatalos szervek

Koronavírusos betegség távolról sem a leggyilkosabb kór – mondta a szeged.hu-nak a szegedi virológus professzor, Duda Ernő.

hirdetés

– Sok a tévhit a koronavírust illetően. Akadnak, akik most is bagatellizálják, mások pedig valóságos armageddont vizionálnak. Van okunk a félelemre? Mennyire veszélyes ez az új kór?

– Ahhoz, hogy egy vírusról meg tudjuk mondani, mennyire veszélyes, két paraméterét mindenképpen ismernünk kell: az egyik a fertőzőképessége, azaz hogy egy beteg hány másik embert fertőz meg, a másik pedig, hogy mekkora a betegség halálozási rátája. A koronavírus nagyjából annyira fertőző, mint a szezonális influenza, és tízszer kevésbé, mint a kanyaró, de elmarad a mumpsz vagy a szamárköhögés fertőzőképességétől is.

– Mit mutatnak az úgynevezett mortalitási adatok?

– Ami a halálos áldozatok arányát illeti, a veszettség száz százalékos, a fekete himlő közel 30 százalékos arányával áll szemben a szezonális influenza 0,1, valamint az új vírus 2-3 százalékkal. A koronavírus-fertőzés leginkább a szívelégtelenségben, keringési betegségekben, a TBC-ben szenvedőkre, valamint a kemoterápiában részt vevő daganatos betegekre, a szervátültetettekre és az immunhiányos betegekre nézve lehet igazán veszélyes.

– A hét elején új szakaszába lépett a védekezés: minden nyilvános rendezvényt betiltottak, korlátozták a boltok nyitva tartását. Elég ez, vagy még ennél is szigorúbb intézkedéseket kellene hozni?

– A lényeg nem a további szigorításokon van, hanem azon, hogy az emberek mennyire képesek öntudatosan és fegyelmezetten viselkedni, betartani a már meglévő ajánlásokat. A fertőzöttek felderítésében viszont lehet, hogy hibát követtek el a hivatalos szervek, sokkal hamarabb kellett volna jóval több tesztet elvégezni. Mindenkit ellenőrizni kellett volna, aki csak a betegség legkisebb tünetét mutatta.

– Ezek után hogyan lassítható a vírus terjedése?

– Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy amíg nincs hatékony vakcina, addig a tömeges szűrés és az érintettek elkülönítése lassíthatja a járvány terjedését. Ezért az elkövetkezendő napokban, hetekben minden a tömeges tesztelésen áll vagy bukik. Mindenekelőtt a gyanús esetekben a vírus tesztelése, és a betegek elkülönítése lenne a legfontosabb feladat.

Csak Szegeden legalább húsz olyan labor van, ahol ezt meg is tudnák csinálni, de ez a helyzet Pécsen, Debrecenben és Budapesten is. Ha így el tudjuk érni, hogy kevesebb ember fertőződjön meg, akkor a járvány lefolyásának görbéje ellapul, és nem lesz szükség rengeteg lélegeztető gépre. Ha sikerül a fertőzötteket elkülöníteni az egészséges emberektől, akkor a járvány előbb-utóbb lecseng.

– Külföldi szakértők között akad olyan vélemény is, hogy szabadjára kellene engedni a vírust, ha sokan megfertőződnek, később kialakul egy úgynevezett nyájrezisztencia. Ez az út járható lehet?

– Influenzában most már azért csak félmillió ember hal meg évente, mert az idősek az elmúlt években már átestek egy-két influenzán és védettek lettek, így már csak a fiatalabb korosztályt fenyegeti az újabb vírustámadás, de egy betegséget szándékosan szabadjára engedni biztosan nem járható út, hiszen abba az idősek szinte mindannyian belehalnának.

– Tíz éve egyszer már legyőztük a H1N1 vírust, most mégis sokkal nagyobb a riadalom. Miért ez a nagy félelem?

– Mert ezt még nem ismerjük. Valójában ennek a riadalomnak nincs semmilyen tudományos alapja. Tavaly kanyaróban 140 ezer életerős gyermek halt meg, pedig ez ellen már majd hetven éve van védőoltás, és fel sem figyelt rájuk a világ. A koronavírustól eddig alig több mint hétezer, döntő többségében beteg, idős ember halt meg, és majdnem összedőlt a tőzsde.

A teljes interjút a szeged.hu közli.

(forrás: szeged.hu)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink