2021. szeptember. 24., péntek - Gellért, Mercédesz.
hirdetés

 

Alfa plusz – új típusú sugárzásérzékelő

Alexander Litvinyenko korábban KGB ügynök volt, majd Londonban élt 2006-ban bekövetkezett meggyilkolásáig. A gyilkosság módja felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos gyorsan érzékelni, ha egy terület sugárfertőzötté vált.

Litvinyenkót ugyanis a teájába tett radioaktív anyaggal mérgezték meg, amitől sugárbetegséget kapott. Mivel a mérgezés után maga is fertőzhetett, mintegy 50 olyan épületet vizsgáltak meg, amelyben már sugárfertőzötten megfordult, s ez a vizsgálódás mai értéken számolva 3,7 millió fontba került.

A vizsgálat részben azért volt olyan nehéz, mert Litvinyenkót 210-es atomsúlyú polónium izotóppal (210Po) mérgezték meg, amely csak alfa sugárzást bocsát ki, s ennek hatótávolsága igen kicsi, még a levegőben is csak 4 cm. Ennek ellenére közvetlen környezetében az alfa sugárzás is súlyosan roncsoló hatású.

Alexander Litvinyenko radiokatív mérgezésbe halt bele

A nagy-britanniai Országos Fizikai Laboratórium (NPL) most egy olyan hordozható érzékelőt fejlesztett ki, amellyel felgyorsítható az olyan területek ellenőrzése, amelyek feltehetően alfa sugárzó izotóppal szennyezettek.

Az alfa részecskéket leghatékonyabban szcintillációs számlálóval lehet kimutatni, amelyben egy olyan érzékeny anyagú felület van, ami fotont bocsát ki, ha alfa részecske (vagy más ionizáló sugárzás) ütközik neki. Ezeket azonban csak képzett személyzet tudja használni, és pl. egy szoba minden felületét 4 cm-nél kisebb távolságból átvizsgálni igen hosszadalmas feladat. Az NPL által kifejlesztett eszköz megkerüli ezt a problémát azzal, hogy magát a levegőt használja érzékeny anyagként.

Ha egy alfa részecske (ami nem más, mint egy hélium atommag) beleütközik egy nitrogén molekulába, akkor ennek hatására jellegzetes hullámhosszúságú ultraibolya fény keletkezik. Ez a fény sokkal nagyobb távolságot tud megtenni, mint maga az alfa részecske, és áthatol az átlátszó anyagokon (pl. az üvegen). Mivel a levegő mintegy 80 százaléka nitrogén, az ütközések bekövetkezésének igen nagy a valószínűsége. Ezért nem kell magát az alfa részecskét detektálni, elég az így keletkezett ultraibolya fényt (fotont) érzékelni a sugárzás igazolásához.

Az ötlet maga nem új, azonban az eddigi szerkezetek csak teljes sötétségben tudtak működni. Az NPL kutatóinak azonban egy egyelőre titkos módszerrel sikerült kiszűrniük minden fényt, kivéve a szóban forgó ultraibolya fényt, és ezért az eszközt nátriumlámpával megvilágított szobában is lehet használni, akár 20 cm-re a sugárzás forrásától.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: The Economist)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink