hirdetés
2019. november. 15., péntek - Albert, Lipót.
hirdetés

 

A rákkutatást is forradalmasítja a MI

Egyelőre kutatási fázisban van még az az új számítógépes technológia, amelyet a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is alkalmazni kíván, írja a Magyar Hírlap.

hirdetés

– A doktorim készítésekor fejlesztettünk egy olyan módszert, amellyel például a Google Maps térképein különböző objektumokat, úthálózatokat kereshetünk meg és digitalizálhatunk – mondta a Magyar Hírlapnak Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója, aki november 12-én Élet a pixelek mögött: mesterséges intelligencia a rákkutatásban és biológiában címmel tart előadást az MTA Székház Dísztermében. A kutató később Svájcban egy biológiai központba került, ahol mikroszkóppal kellett különböző sejtes mintákat elemezniük. Mint mondta, ott derült ki számára, hogy a műholdképes és a mikroszkópos feldolgozás hasonló elven működik.

– Teljes genomszűréssel foglalkoztunk főleg, azaz egyesével kikapcsoltuk az emberi géneket, és megnéztük, hogy a különböző betegségeknek milyen hatása van, ha a gének hiányoznak. Mindezt mikroszkóppal, az én csoportom feladata pedig az volt, hogy a képeken kielemezzük, hogyan változnak a sejtpopulációk – magyarázta a kutató. Hozzátette, mivel őrületes mennyiségű adatról, sok millió képről és milliárdnyi sejtről van szó, ekkor kezdtek behatóan foglalkozni a mesterséges intelligenciával.

Mára a sejtmodellek mellett emberi szöveteken is dolgoznak, amelyeket 2D-s és 3D-s formában tudnak modellezni és megvizsgálni. Mint mondta, jelenleg zajlik egy jelentős projekt a Zürichi Egyetem Gyermekklinikájával közösen, amely során a gyermekkori leukémiát vizsgálják.

Horváth Péter és kutatócsoportja a kelet–közép-európai térségből egyedüliként nyerte el a Chan Zuckerberg Initiative ösztöndíját sejtkutatásokra.

A teljes cikk

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink