hirdetés
hirdetés

The Lancet cikkei

  #1
2005-05-01 00:00:00
Az áttétes daganatok kezelésére ígéretes lehetőségnek tűnik az RNS-interferencia. Lényege, hogy célzottan, nanométeres nagyságú partikulumok segítségével a tumorsejtekbe juttatnak olyan polinukleotidokat, melyek gátolják a tumornövekedésben szerepet játszó gének expresszióját. A nanopartikulumok hatásosságát bevonatuk határozza meg. A speciális szénhidrátpolimer-bevonat nem vált ki immunválaszt. A felszíni anyag tartalmazza azokat a molekulákat is, melyek specifikusan a daganatsejtek felszínén lévő receptorhoz kötődnek, így csak a tumorsejtekbe jut a hatóanyag. A kezelés hatékonyságát Ewing-szarkómás egérmodellben vizsgálták. Nem kezelt állatokban 3,5 héten belül kiterjedt daganat alakult ki, míg a kezeltek négyötödénél egyáltalán nem, egyötödénél pedig csak mérsékelt agresszivitású daganat jelentkezett.
  #2
2004-11-01 00:00:00

A húgyúti infekciótól a meningitiszig

Egy 49 éves nőbeteget háziorvosa rendszeresen kiújuló húgyúti infekciók miatt utalta kórházba. A vizeletben a gyorsteszt korábban többször is fehérvérsejtek jelenlétére utalt, de kórokozót nem sikerült kitenyészteni. Az ultrahang és az intravénás urográfia nem mutatott ki húgyúti rendellenességet. A hólyagtükrözés lelete gyulladásra utalt, a hólyagbiopsziás minták alapján interstitialis cisztitiszt diagnosztizáltak.

Néhány hónappal később a betegnél intermittáló katéterezést indokló inkontinencia alakult ki. Kevéssel ez után fejfájás, láz és tudatzavar miatt kórházba került. Az ekkor készült koponya-CT-felvételen hydrocephalus communicans látszott. A liquor elvezetésére ventrikuloperitoneális söntöt alakítottak ki. A zavaros cerebrospinális folyadék fehérvérsejtszáma és fehérjekoncentrációja emelkedett, glükózkoncentrációja alacsony volt. A mikrobiológiai festés és a tenyésztés eredménye ismét negatív lett. A CT-felvétel ekkor már az alig működő bal vese hidronefrózisát és a húgyhólyag falának megvastagodását ábrázolta. A retrográd pielográfia torz vesekelyheket, a vesemedencében gennyet mutatott ki. Ezek után merült fel a tbc-s agyhártyagyulladás gyanúja.

  #3
2004-08-01 00:00:00

Emeli a húgysavszintet

Napi 2-3 pohár sör elfogyasztásával 2,5-szeresére nő a köszvény kockázata. Amerikai kutatók 47 és 75 év közötti férfiakat (4715 főt) kérdeztek ki alkoholfogyasztási és étkezési szokásaikról, betegségeikről, gyógyszereikről. Ennek kapcsán összehasonlították a különféle alkoholos italok ízületi betegségek kockázatát növelő hatását.

Kiderült, hogy a köszvény kialakulására napi két adag rövidital elfogyasztásával 1,6-szer nagyobb az esély, míg a bor egyáltalán nem jelent veszélyt, mert anti-hiperurikémiás védőanyagokat tartalmaz. Az biztos, hogy az alkohol önmagában húgysavszintnövelő hatású, amelyet a sör purintartalma csak fokoz.

  #4
2004-07-01 00:00:00
Egy 34 éves spanyol nő hét hónappal ezelőtt figyelt fel először jobb térdének dagadására. Mivel egyébként jól érezte magát, nem sietett az orvoshoz, de amikor a duzzanat grépfrút nagyságúra nőtt, nem bírta tovább. A fizikális vizsgálat során tömött képletet tapintottak a jobb térd felső, mediális részén, a bőr alatt. Az ultrahang és az MR-vizsgálat szubkután cisztás képletet tárt fel, benne több leánycisztával. Egyhetes albendazol-kezelés után a cisztát a sebészek eltávolították. A szövettani vizsgálat megerősítette a gyanút: a térd duzzanatát Echinococcus granulosus-fertőzés idézte elő. A féregűző kezelést még 8 héten át folytatták, és a beteg végeredményben megszabadult a kutyájától kapott galandféreg-fertőzéstől. Ritkán fordul elő, hogy az echinococcosis szubkután elváltozás formájában jelentkezik, kommentálták az esetet a spanyol kollégák. A ciszta diagnosztikai célú csapolásától tartózkodni kell, nehogy továbbterjedjen a fertőzés. A perioperatív albendazol-kezelés a jelek szerint csökkenti a kiújulás veszélyét.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A koronavírus járvány miatt rengeteg cég kényszerült arra, hogy egyik napról a másikra álljon át home office munkavégzésre, ez azonban a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt felkészületlenül érte.

Ahogy egyre több országban enyhülnek a koronavírussal kapcsolatos korlátozások, úgy világszerte merül fel a demenciával élő idősekben, hogy félnek kimozdulni.