hirdetés
hirdetés

DR. BOGÁTS GÁBOR cikkei

  #1
2006-12-01 00:00:00
A Magyar Szívsebészeti Társaság 13. alkalommal rendezte meg éves kongresszusát november 9–11-én Szegeden. Előre megjelölt kiemelt téma nem volt, így a szívsebészet minden ágáról szó esett.
Számos előadás foglalkozott a korábban egy vagy több alkalommal perkután koronária-intervenció (PCI) során sztentbeültetésben részesült koszorúérbetegek műtéti gyógyításának eredményeivel. A különböző hazai centrumok adatai szerint ez – a műtétre kerülő betegek 14–21 százalékát kitevő – betegcsoport egyre nagyobb. Ugyan a műtétet megelőző PCI bizonyítható módon nem rontja a műtéti halálozást, azonban érezhetően rövidül a sztentelés és a műtét között eltelt idő, és gyakran rosszabb anatómiai és élettani körülményekkel kell szembesülnie a sebésznek az operáció során.
Különös veszélyt jelent a gyógyszerkibocsátó sztentek (DES-ek) alkalmazása után – a megfelelő alvadásgátló kezelés ellenére – egyre növekvő számban észlelt és nagy mortalitású akut sztenttrombózis. E területen országos adatgyűjtésre lenne szükség, az intervenciós kardiológusokkal együttműködve.
A pitvarfibrillációt megszüntető intraoperatív ablációt ma már szinte minden szívsebészeti osztályon alkalmazzák, a közeljövőben várhatóan egyre gyakrabban.
A koszorúér-áthidalás (bypass) műtéti technikáját illetően az extrakorporális perfúzió segítségével végzett, illetve a dobogó szíven történő (Off Pump Coronary Artery Bypass, OPCAB) műtétek aránya a korábbi évekhez viszonyítva nem változott, továbbra is 50–50 százalék körüli, bár az intézetek között jelentős eltérések mutatkoznak. Az elmúlt hat év tapasztalatai alapján a két eljárás között sem a perioperatív mortalitás, sem a morbiditás tekintetében nincs statisztikailag bizonyítható különbség.
Számos előadás tárgyalta a szívsebészeti aneszteziológiában évek óta elterjedten alkalmazott aprotinin szerepét. Az év elején felmerült, hogy a gyógyszer alkalmazása hozzájárulhat a szívműtét utáni vesekárosodás kialakulásához. A rendelkezésre álló adatok alapján a kérdés még nem dőlt el véglegesen. A résztvevő hazai és meghívott külföldi aneszteziológusok egyike sem vitatta, hogy az aprotinin kiváló antifibrinolitikum és továbbra is helye van a nagy kockázatú szívbetegek műtéti kezelésében.
A Társaság megtartotta tisztújító közgyűlését, amely során az elnöki tisztet dr. Szabolcs Zoltántól jómagam vettem át. A közgyűlés nagy szavazattöbbséggel dr. Horkay Ferencet választotta leendő elnöknek: ő három év múlva veszi majd át a tisztséget.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az aneszteziológia és intenzív terápia kialakulása három, rendkívül jól azonosítható időszakra vezethető vissza. Ahogy én mondani szoktam, a születés körülményei, de még az időpontja is jól dokumentált.

Egyre több hírt hallani a dániai nyérc mutációról, illetve éppen tegnap jelent meg egy tudományos anyag az interneten egy másik, hasonló kihívásokat támasztó mutációról. De mik is ezek a kihívások és mit jelentenek ezek az új mutációk a mindennapok tekintetében?