2019. november. 22., péntek - Cecília.

A világ nagy orvosi szaklapjainak tartalmából

A British Medical Journal (BMJ); a The Lancet; a Journal of American Medical Association (JAMA) és a New England Journal of Medicine (NEJM) aktuális számainak tartalmából ajánljuk.
hirdetés

British Medical Journal – BMJ


Gyermekkori lázcsillapítás paracetamol és ibuprofen kombinációjával klnikai vizsgálat és gazdaságossági elemzés
BMJ 2008;337:a1302; illetve BMJ 2008;337:a1490.
A kombinált kezelés gyorsabban és tartósabban csökkentette a lázat, mint a paracetamol, de nem gyorsabban, mint az ibuprofen önmagában. A vizsgálatba 6 hónapostól 6 éves korig terjedő életszakaszban vonták be a gyermekeket, kiknél 37,8–41 fokos lázat mértek. Egyéb tünetek tekintetében nem volt számottevő eltérés közöttük. Javasolt tehát a lázcsillapítást ibuprofennel kezdeni. A kezelések között költségben lényeges különbséget nem találtak.

A magasvérnyomás-betegség diagnosztikai fejlődése a harmadik világban
BMJ 2008;337:a1387.
A tanulmány célja felmérni azokat az elvben elérhető diagnosztikai eljárásokat, melyek megengedhetők a fejlődő országokban is. Ez egyben az 1999-es WHO-ISH ajánlás felülvizsgálatát is célozta. 504 beteg átlagosan 6,7 éves követését végezték el. Egyrészt feldolgozták az anamnézist, rákérdeztek a cukorbetegségre és rendszeresen mérték a vérnyomást, valamint figyelembe vették a nemet, az életkort és a dohányzási szokást. A WHO-ISH ajánlás ezeket még kiegészítette az éhgyomri vércukor-, összkoleszterin- és kreatininszint meghatározásával, továbbá vizelet- és EKG-vizsgálattal. A kardiovaszkuláris halálozás és a hipertónia rizikóját mindkét módszerrel jól meg lehetett ítélni. A WHO által ajánlott, több paramétert figyelembe vevő metódus nem mutatkozott nagyságrenddel jobbnak, mint a kisebb költségű, és ezért a fejlődő országokban jobban kivitelezhető, szerzők által ajánlott módszer.

Az életstílus hatása a mortalitásra – amerikai nők vizsgálata
(Combined impact of lifestyle factors on mortality: prospective cohort study in US women)
BMJ 2008;337:a1440.
Az 1980-ban indult „Nurses haelth study” elemzése (77 ezer 34–59 éves nő, akinél sem kardiális, sem daganatos betegség nem állt fenn a vizsgálat kezdetekor) kiterjedt a dohányzásra, az elhízásra, az alkoholfogyasztásra, a fizikai aktivitásra és az étkezési szokásokra. 8882 haláleset fordult elő az elmúlt 24 évben, 1790 kardiovaszkuláris okból, 4527 rosszindulatú daganat miatt. A felsorolt rizikófaktorok közül általában több is előfordult az elhunytaknál.

A Helicobacter pylori-fertőzés kezelése
BMJ 2008;337:a1454
A cikk összefoglalja a fertőzés minden aspektusát és tanácsot ad a terápiás prokollokat, valamint a diagnosztikát illetően mind a gasztroenterológusoknak, mind a nem erre területre specializálódott orvosoknak.
• A Helicobacter pylori előfordulása igen széleskörű – a leggyakrabban előforduló emberi fertőzés: a lakosság 50 százaléka hordozó
• A legtöbb felső gasztrointesztinális kórképben előfordul
• Általában hármas, illetve négyes gyógyszer-kombinációkat tartalmaznak a terápiás ajánlások
• A terápia sikertelenségének oka a clarithromycin-, illetve a metronidazol-rezisztencia és a kezelés idő előtti abbahagyása
• Az újrafertőződés rizikója 3,4 százalékos a fejlett, és több mint 8 százalékos a fejlődő országokban.


The Lancet

Csecsemőhalálozás csökkentése Indiában
Lancet 2008; 372(37):1151–1162
India vidéki területein az asszonyok otthon szülnek, ami az újszülöttkori halálozás rizikóját jelentős mértékben emeli. 39 falu lakosaiból 3 csoportot képezetek:
a) az újszülött a szokásos gondoskodást kapta
b) a család „megelőző” csomagot kapott, valamint felvilágosítás a szülés körüli racionális teendőkről
c) a felvilágításon és az újszülött ellátása szempontjából fontos „megelőző” csomagon kívül hipotermiamérőt is kaptak
A születés előtt és után is meglátogatták az asszonyokat. A kontrollcsoporthoz képest a gondoskodó hozzáállás 54 százalékkal csökkentette az újszülöttkori halálozást.


Biolimus- és sirolimus-kibocsátó sztent összehasonlítása
(Biolimus-eluting stent with biodegradable polymer versus sirolimus-eluting stent with durable polymer for coronary revascularisation (LEADERS): a randomised non-inferiority trial)
Lancet 2008; 372(37):1163–1173
A biolimus a sirolimus egy szervezetben lassan lebomló polimer analógja, amely az előzetes vizsgálati eredmények alapján a tartósan stabil sirolimus polimer ígéretes alternatívája lehet. A biolimus biztonságosságát és hatásosságát vizsgálták ebben az összehasonlító tanulmányban. Akut koronária szindrómában és krónikus stabil koszorúér-szűkület miatt végzett sztentbeültetés esetén egyaránt hatékony és biztonságos lehetőségnek találták a biolismust kibocsátó változatot.

Az angiotenzinreceptor-blokkoló (ARB) telmisartan kardiovaszkuláris eseményekre gyakorolt hatása nagy rizikójú, ACE-gátló kezelést nem toleráló betegeknél
Lancet 2008; 372(37):1174–1183
Az ACE-gátló kezelés bizonyítottan csökkenti a major kardiovaszkuláris események kialakulását, de a betegek mintegy 20 százaléka nem tolerálja. A vizsgálat azt kívánta kideríteni, hogy el tud-e érni az ARB csoportba tartozó telmisartan hasonló protektív hatást azoknál, akik nem képesek tolerálni az ACE-gátló kezelést, de kardiovaszkuláris betegségben vagy szövődményes cukorbetegségben szenvednek. A telmisartant ezek a betegek is jól tolerálták. A szívelégtelenség miatti hospitalizációt mint primer végpontot nem csökkentette ugyan, de a kardiovaszkuláris halálozás, az infarktus, és a szélütés együttes rizikója mérsékelten csökkent.


Journal of American Medical Association (JAMA)

A kórházon kívül bekövetkező szívmegállás gyakorisága és kimenetele – regionális különbségek
JAMA 2008;300(12):1423–1431
Kimutatható-e különbség a kórházon kívüli szívmegállások gyakoriságában és prognózisában Észak-Amerika földrajzi régiói között? Igen: a vizsgált 10 terület között szignifikáns különbség adódott mindkét vonatkozásban. A háttérben a lakosság általános egészségi állapotában, illetve az egészségpolitikai intézkedésekben fennálló regionális különbségek szerepe feltételezhető.

Az újraélesztés prehospitális felfüggesztése terápiarefracter szívmegállás esetén
JAMA 2008;300(12):1432–1438
Amennyiben a kórházon kívüli szívmegállás helyszíni ellátása során lehetővé válna a reális eséllyel már nem rendelkező betegek biztonságos kiválasztása, ez a szűkös egészségügyi ellátókapacitás, illetve források jobb elosztását tenné lehetővé. Kidolgoztak két kritériumrendszert az újraélesztés felfüggeszthetőségére vonatkozóan. Specificitás és prediktív érték alapján értékelve mindkét szabályrendszer megállta a helyét.

Inhalációs anticholinerg szerek és a kardiovaszkuláris rizikó COPD-ben
JAMA 2008;300(12):1439–1450
Inhalációs antikolinerg szerek (ipratropium bromid és tiotropium bromid) széles körben használatosak a COPD (krónikus obstruktív bronchitis) kezelésében, de az általuk okozott tényleges kardiovaszkuláris rizikó nem ismert. 103 cikk, 17 vizsgálat és 14 ezer beteg metatanalízise alapján egyértelműen megállapítható, hogy a fenti hatóanyagokkal végzett antikolinerg terápia fokozza a szívinfarktus, a szélütés és kardiovaszkuláris okú halál rizikóját.


New England Journal of Medecine – NEJM

Alteplase-trombolízis akut iszkémiás stroke után 3-4,5 órával
NEJM 2008;359(13):1317–1329
Sikeres trombolízist intravénásan adott alteplase-zal eddig csak a stroke akut fázisában végeztek. A vizsgálatban 3–4,5 órán belül próbálták alkalmazni a gyógyszert. A trombózis okozta maradványtünetek csökkenetek a késleltetett trombolízis után is, de a kisebb-nagyobb intarkraniális vérzések száma emelkedett a kezelés következtében.

Gyógyszerkibocsátó vagy pőre sztent beültetése javasolt akut miokardiális infarktusban?
NEJM 2008;359(13):1330–1342
Akut miokardiális infarktusban viszonylag kevés összehasonlítás történt a gyógyszerkibocsátó és a pőre sztentek hosszú távú eredményességét illetően. Olyan betegek állapotát követték két éven keresztül, akik akut PCI során kaptak gyógyszerkibocsátó (n=4016) vagy pőre sztentet (n=3201). A gyógyszerkibocsátó változat beültetése után csökkent a két éven belüli halálozás és az ismételten szükségessé váló revaszkularizációk száma is.

Lipidszint-csökkentés aorta-sztenózisban – simvastatin és ezetimib terápia NEJM 2008;359(13):1343–1356
A hyperlipideamia az aorta-sztenózis egyik rizikó faktora, de a lipidszint-csökkentés nem mindig adott meggyőző eredményt. Ebbe a kettős vak vizsgálatba 1873 beteget vontak be, akik közepes és jelentős aortaszűkülettel éltek. A betegek simvastatin-ezetimib kombinációt vagy placebót kaptak. A kezelés nem befolyásolta az aorta-sztenózishoz köthető tünetek és a halálesetek számát, míg ugyanez a terápia az ischaemián alapuló kardiovaszkuláris tünetek előfordulását lényegesen csökkenti.

A tüdőrák kezelése
NEJM 2008;359(13):1367–1380
A tüdőrák világszerte vezeti daganat miatt bekövetkező halálesetek okainak listájáz, és ez az Egyesült Államokban incs másképp. A tödőtumorok 85 százaléka a „nem kis sejtes” szövettani csoportba tartozik, 15 százalékuk pedig „kis sejtes”. A diagnózis korai megállapítása és a standardizált kezelés az utóbbi időben javította az életkilátásokat. Sajnos a nem kis sejtes formát gyakran csak előrehaladott állapotban sikerül diagnosztizálni, így a prognózisa is rossz. A cikk az újabb molekuláris kutatások eredményeit foglalja össze.

Medical Online

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!