2024. november. 15., péntek - Albert, Lipót.

Az epilepszia gyakori neurológiai betegség, a gyermekek 1%-a, a felnőttek 0,5% epilepsziás. Az epilepsziás betegek mintegy 70%-ánál a rohamok kontrollálhatók, és a többségnél a rohamok egyetlen antiepileptikummal kontrollálhatók. A gyógyszeres kezelés első lépése az epilepszia betegség entitásnak (ritka monogénes epilepsziák pl.), az epilepszia szindrómának, amennyiben ez még nem ismert, mint a betegség kezdetén gyakran előfordul, a rohamtípusnak megfelelő, valamint a beteg fiziológiás jellemzőinek (nem, kor, pszichoszociális és élettani állapot (pl. terhesség, menopauza) és komorbiditásának megfelelő rohamellenes gyógyszer kiválasztása.

Az epilepszia élettartam-prevalenciája 1,2–2,9%, ami nem alacsony arány összességében. Emellett kiemelendő, hogy a kezelés évekig, évtizedekig, akár egész életen keresztül tarthat, így különböző élethelyzetekben kell kezelni, megtalálni a beteg számára optimális, egyénre szabott terápiát.

A 78 éves, depresszió miatt évek óta kezelt nőbeteget 2017 őszén vizsgáltuk bal agyféltekei stroke-tünetekkel. Az alkalmazott kezelések, mozgásszervi rehabilitáció mellett jelentősen javult a neurológiai állapota, önellátó lett, enyhe jobb oldali végtaggyengesége maradt vissza.

Az 59 éves férfibeteg 2014-ben került kórházunk Neurológiai Osztályára eszméletvesztéssel járó rosszullét miatt. Felesége akkor elmondta, hogy az utóbbi egy évben többször fordul elő, hogy a beteg időnként beszélgetés közben néhány percig nem a kérdésre válaszol, ilyenkor elmereng, majd csámcsogó szájmozgás jelentkezik.