Általánosságban a posztmenopauzális depresszió megelőzésében és kezelésében az első lépés a hormonpótló terápia lehet, ugyanakkor az antidepresszáns mellé alkalmazott, minimális mellékhatással jellemezhető omega-3-nak is lehet létjogosultsága.

A menopauzális depresszió klinikai képét gyakran szomatikus tünetek fedik el, melyek többnyire az emésztőrendszerhez kapcsolódnak. Az éjszakai éhségérzettel és hasi fájdalommal társuló fokozott étvágy hiperalimentációs tünetegyütteshez és elhízáshoz vezet.

Az antidepresszáns kezelés során észlelt nem megfelelő együttműködés többnyire terápiás követkeményekkel jár, mivel a gyógyszer idő előtti abbahagyása fokozhatja az öngyilkosság veszélyét, továbbá növeli a kórkép krónikus fennállásának esélyét.

A major depresszióban szenvedő betegek hozzávetőlegesen harmada nem reagál megfelelően az első antidepresszáns kezelésre, és a betegek felénél csak részleges terápiás válasz van, szignifikánsan nagyobb a kockázat a következő relapszusra, valamint az egészségügyi ellátás fokozott igénybevételére.

A hosszabb perzisztencia jobb remissziós rátával társul. Legalább 4-9 hónapig javasolt ugyanazon antidepresszáns alkalmazása a relapszus megelőzésére. A betegek a terápiás válasz elmaradása esetén profitálhatnak az antidepresszáns-váltásból.

Volt aki a saját gyomorsavát gyűjtötte, más orvos pedig önmagán végzett vakbélműtétet. Néhányan felfedezésükért Nobel-díjat kaptak. 

Jól el tudja különíteni a munkáját és a hobbiját dr. Kolyvek István aneszteziológus, a dr. Rock nevű zenekar egyik alapítója.

A depresszió diagnózisa, a depressziós tünetek, valamint az új antidepresszáns-felírások háromszor gyakoribbak voltak lányoknál. Diagnózisok vonatkozásában leggyakrabban depresszió esetén írták fel a készítményeket, ezen felül még említésre méltó a szorongás és a fájdalom.