2024. november. 15., péntek - Albert, Lipót.

A női emlő a nőiesség, a termékenység és a szépség szimbóluma. Betegsége már az ókorban is foglalkoztatta a tudósokat, így találkozhatunk leírásokkal és szimbolikus rajzokkal az egyiptomi Ebers Smith féle papíruszokon is, kb. i. e. 1500-ból, de a görögöknél Hippokratész is leírta a különböző diagnosztikai megfontolásokat és a különböző stádiumokat is kb. i. e. 400-ban.

Közép-Kelet-Európában elsőként magyar adatok engednek betekintést a HR+/HER2- emlőrákos betegek palbociklib-terápiájának mindennapi gyakorlatába.

A palbociklib-kombinációs terápiában részesülő HR+/HER2- lokálisan előrehaladott/nem reszektálható vagy metasztatikus emlőrákos betegek jó életminőségről és általános egészségről számoltak be egy vizsgálatban.

A talazoparib-kezelés – akár dóziscsökkentéssel, akár a nélkül – javuláshoz vezet a globális egészségi státusz/életminőség, illetve számos funkcionális és tüneti mutató vonatkozásában – a kezelőorvos által választott kemoterápiával szemben; derül ki az EMBRACA-vizsgálat alcsoportelemzéséből.

A CDK4/6 inhibitorokat 2017 és 2020 között egyre elterjedtebben alkalmazták a HR+/HER2- lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus emlőrák kezelésében.

Gyakran még az onkológusok körében is megfigyelhető „automatizmus”, hogy a neutropénia hátterében citosztatikus kezelést keresünk, jóllehet a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A szisztematikus irodalom áttekintés a való életben való alkalmazás vizsgálatait fogja össze.

Multidiszciplináris összefogásra van szükség annak érdekében, hogy az európai metasztatikus emlőrákos betegek nem kellőképpen ellátott csoportjai is megkaphassák az adekvát ellátásukat.

Egy USA-beli populáció-alapú kohorsz vizsgálatban azonosították és számszerűsítették azokat a tényezőket, amik befolyásolják a HR+/HER2- emlőrák kiújulását legalább 65 éves nőbetegeknél.

A palbociklib+letrozol kezelések kedvező kimenetekkel járnak, mind a progressziómentes túlélés, mind a biztonságosság vonatkozásában – a fennálló alapbetegségektől függetlenül.

Az emlőrák a férfiaknál viszonylag ritka. Azonban, a férfi emlőrák mortalitása magasabb, túlélése pedig alacsonyabb, mint a nőknél előfordulóé. A sebészeti beavatkozás pozitívan befolyásolja a férfi emlőrákos betegek túlélését, illetve a kemo-, a sugár- és a hormonterápia is csökkenti a mortalitást.

Az Ibrance Real World Insights (IRIS) elsőként szolgáltat real-world adatokat a palbociklib+aromatáz inhibitor, illetve palbociklib+fulvesztrant kezelések eredményeit illetően - a hormon-receptor pozitív, humán epidermális növekedési faktor negatív, előrehaladott/metasztatikus emlőrák kezelésében.

Az olaparib-kezelés javulást idéz elő a csíravonalbeli BRCA1/2-mutációt hordozó, HER2-negatív, metasztatizáló emlőrákos betegek életminőségében (1).

A DNS hibajavító mechanizmusokban szerepet játszó génekben előforduló génmutációk funkcióvesztést okoznak, melyek növelik az emlőrák kialakulásának rizikóját. Ilyen mutációk leggyakrabban a BRCA1 és a BRCA2 génekben fordulnak elő. 

Az endokrin-érzékenység, a nonvisceralis betegség, az előrehaladott emlőrákra korábban nem alkalmazott kemoterápia és az ECOG státusz (grade 0) a teljes túlélés (OS) szignifikáns prognosztikai faktorai a palbociklib+fulvesztranttal kezelt HR+/HER2-negatív előrehaladott emlőrákban (placebo+fulvesztrant kezeléshez hasonlítva).

Az EMBRACA vizsgálathoz kapcsolódó retrospektív elemzések a talazoparib-kezelésre adott válaszrátát illetően, valamint a központi idegrendszeri áttétekkel rendelkező betegek kezelését illetően szolgálnak újabb információkkal.

A palbociklib+fulvesztrant, illetve ribociklib+fulvesztrant kezelések a több mint 6, illetve a közel 5 éves követések eredményei alapján is kedvező hatásúak a teljes túlélés vonatkozásában – a placebo+fulvesztrant kezelésekkel összehasonlítva.

A ciklin dependens kináz (CDK) 4/6 jelátviteli út túlműködését számos daganattípusnál azonosították, köztük az emlőrákban is. A CDK 4/6 inhibitorok adása a tumor szupresszor Retinoblasztoma proteint (Rb) aktivizálja, és ezáltal leállítja a sejtciklust.