2020. július. 12., vasárnap - Izabella, Dalma.

A pszichiátriai ellátást igénylők helyzete is jelentősen romlott

Öngyilkossági kísérletekig fajuló krízishelyzetek is kísérték egyébként is sérülékeny lelki életünket a járvány idején. A 168 óra összeállítása.

hirdetés

A szakemberek becslései szerint ma legalább minden negyedik hazai lakosnak pszichiátriai segítségre lenne szüksége. Az állami egészségügyi ellátórendszerben nagyjából félezer pszichiáter dolgozik. Azaz, ha minden segítségre szoruló polgár szakemberhez fordulna, akkor egyenként ötezer beteget kellene kezelniük.

Magyarországon nincs regiszter jellegű nyilvántartás, így nem ismerhetjük a kezelés alatt állók és a nem kezeltek pontos számát sem.

A hazai pszichiátriai ellátásban dolgozók szerint szakterületük már egy évtizede küzd az egyre nagyobb szakember- és forráshiánnyal, a romló vagy rossz körülményekkel. Az itthon maradt és az állami ellátásban dolgozó pszichiáterek lényeges szakmai támogatás, valamint reformok nélkül, fokozott erőfeszítéssel látják el a lakosság mentális betegségeinek kezelését. Erre a törékeny alapra nehezedik most rá a járványhelyzet, és a válság miatt növekvő ellátási többletterhelés.

A Magyar Pszichiátriai Társaság egyik alelnöke, a szegedi illetőségű dr. Szendi István első mondatai is a panaszokról szólnak:

– A miniszteri eljárásrendnek megfelelően a pszichiátriai rendeléseket nem kellett felfüggeszteni, csak a kapacitásukat csökkenteni. A jó állapotban lévő betegeket két-három hónapra elláttuk gyógyszerekkel, ez azonban sajnos nem általános.

Igen jelentős területi különbségek vannak a hazai ellátórendszerben, a járvány előtt a gondozói hálózatban sok helyen kevés és idős orvos dolgozott, így ezek az ellátóhelyek bezártak. Ráadásul nemcsak a járóbeteg-ellátó helyeket, hanem kórházi osztályokat is be kellett zárni, vagy elköltöztetni egy távolabbi telephelyre. Például Szeged és a régió harmadik progresszivitási szintű sürgősségi pszichiátriai ellátását kitelepítették a harminc kilométerrel távolabbi makói kórházhoz, ami önmagában is jelentős kockázat. Továbbá országos tendencia volt, hogy a rezidenseket nagy számban más osztályokra vezényelték – vázolja a helyzetet Szendi doktor.

– Számos kritikus eset fordult elő már az elmúlt másfél, két hónapban. Például az egyik nevelőszülőnél fél tucat kisebb-nagyobb gyerek most reggeltől estig össze van zárva, mindennapossá váltak köztük a konfliktusok. Ettől a nevelőszülő kibillent, és mindannyiukat el akarta zavarni, mire az egyik fiatal félelmében, hogy mi lesz így vele, öngyilkosságot kísérelt meg. De úgy tűnik, mintha több lenne a kóros alkohol- és drogfogyasztással összefüggő agresszív cselekmény is. Komoly problémát okozhat az is, ha ezeknél a betegeknél elmaradnak a szükséges pszichiátriai és gyógyszeres beavatkozások. Ez jellemzően majd elcsúszva jelentkezik az ellátórendszerben, késleltetett és esetleg súlyosabb betegségállapotok formájában. A mentális betegséggel élők kö-rében számolhatunk az öngyilkossági kockázat növekedésével, de ez – az összetett és fokozott stressz miatt – az átlagnépességben is jelentkezhet.

– Áprilisban voltak olyan időszakok, amikor minden második hívás kapcsolódott a koronavírus-helyzethez – meséli a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) alelnöke. – Megjelentek az izoláció okozta korlátok, a tehetetlenség érzése, a befolyásolhatatlan és megjósolhatatlan helyzet miatti feszültségek. Egy-egy telefonáló esetében az önkénteseink jelentették a kapcsolatot a külvilággal, akik igyekeztek segíteni elviselni a válságot. Ez a hívások nagyjából ötödét tették ki - sorolja Dr. Dudás Erika, aki szerint a járvány egyik tapasztalata: meg kell erősíteni a telefonos szolgálatokat.

A Magyar Pszichiátriai Társaság alelnöke úgy látja, egyelőre korrekt módszerrel végzett, feldolgozott hazai vizsgálati eredményeik még nincsenek. A korábbi olyan járványok idején, amelyek megszorító intézkedéssel is jártak, a szakemberek azt találták, hogy a lakosság egyharmadánál jelentkeznek pszichés tünetek, de ezeknek csak kis része éri el a mentális betegség szintjét. Kutatócsoportjuk kezdeményezésére indult egy nemzetközi vizsgálat a 11-18 éves fiatalok és szüleik körében: a „#Maradjotthon – Hogy bírod?”. Ennek előzetes feldolgozása alapján máris megállapítható, hogy a járvány jelentősen befolyásolhatja a fiatalok életét is.

További részletek a 168 óra portálján.

(forrás: 168 óra)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!