hirdetés
hirdetés
2021. január. 15., péntek - Lóránt, Loránd.

Havasi Katalin a Házi Gyermekorvosok Egyesületének új elnöke

Forró időszak az alapellátásban (is)

Ha a kormány tartja az ígéretét, 150 milliárd forintot kell szánnia arra, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok és szakasszisztensek fizetése korreláljon a bértáblákban foglaltakkal. Bár a kabinet ígéri, hogy két héten belül az alapellátást alapvetően érintő döntések születnek, ám egyelőre a szereplők csak folyosói pletykákból értesülnek arról, hogy mi fő valójában a minisztériumok boszorkánykonyháiban.

Bár szakmapolitikailag forró időszakot él az ágazat és azon belül az alapellátás, Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az utolsó pillanatban lemondta részvételét a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) hétvégi, tisztújítást követő szakmapolitikai beszélgetésén. A szombati rendezvény első etapjában új elnökséget választott a szervezet, amelynek vezetője Havasi Katalin lett, aki a posztot nyolc éve betöltő Póta Györgyöt váltotta.

Mivel az egészségpolitika végül egyáltalán nem képviseltette magát az eseményen, így a döntéshozókkal az utóbbi időben rendszeresen tárgyalóasztal mellé ülő Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) alapítója, az áprilisban kinevezett országos kollegiális vezető, Békássy Szabolcs számolt be az egyeztetések állásáról, bár arra a kérdésre, hogy változtatásokra látható-e valós politikai akarat, ő is csak úgy válaszolt: „bízom benne, hogy igen, de egzakt információt nem tudok adni”.

Egyelőre még az sem világos, az új struktúrában pontosan hol lesz a helye az alapellátásnak – kezdte a szakember, aki ezúttal is megemlítve, hogy a 2015-ben elfogadott alapellátási törvény végrehajtási rendeleteire öt éve vár hiába a szakma, abból egyedül a kollegiális vezetői rendszerre vonatkozó szabályozás készült el. Emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök nemrégiben elismerte, hogy az alapellátókat is megilleti az orvosi bértáblában foglalt jövedelem, ahogyan arra is ígéretet tett, hogy megoldást találnak az üresen álló praxisok problémájára, és megteremtik a praxisközösségek működésének feltételeit.

Míg 2007-ben mintegy 100 körzet volt betöltetlen országszerte az 1500 gyermek és 3500 felnőtt praxis közül, mára az összesen 6505 praxis közül 561 működik helyettesítéssel, amelyek között a vegyes praxisok aránya a legmagasabb – sorolta a számokat a kollegiális vezető. Megjegyezte azt is, hogy nem optimális az a tendencia, hogy vegyes praxissá alakulnak át azok a gyermek háziorvosi körzetek, amelyeket fél év után sem sikerül betölteni, mert így a gyermekek homogén, biztonságos ellátása kerül veszélybe.

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök elképzelése az, hogy a praxisközösségek pótolják a rendszerből hiányzó háziorvosokat, Békássy Szabolcs hangsúlyozta, az orvosok praxisközösségbe kényszerítése nem jelent megoldást a tartósan betöltetlen körzetek esetében, ahol a kiüresedés okát egyenként kellene megvizsgálni és orvosolni.

Gazdátlanok vagyunk; hiányzik az egységes szakmai irányítást biztosító módszertani központ – emlékeztetett az újabb hiátusra a HAOSZ alapítója. Bár a szakpolitikusok régóta ígérik, és az alapellátási törvényben is szerepel az országos alapellátási intézet felállításának szükségessége, a minap hívta életre egy kormányrendelet az Országos Kórház-főigazgatóságot (OKF), ami számos kérdést vet fel Békássy Szabolcs szerint.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az OKF az ellátórendszer teljes spektrumát felügyeli és koordinálja, ám még bíznak benne, hogy még nem dőlt el a kérdés, és van remény egy önálló alapellátási főigazgatóság létrehozására. Egyelőre ugyanis nem tudni, mi lesz az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) funkciója, ahogyan az is talány, hogy valóban a csúcsintézmények alá tartozó városi és megyei kórházak alá rendelik-e az alapellátást. Bár az országos kollegiális vezető szerint kétségtelen, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat az ellátórendszer egyes szereplői között, de a szervezeti struktúra szempontjából nem szerencsés, hogy a fekvőbeteg ellátók vezetői felügyeljék a praxisokat. Az alapellátókat képviselő szervezetek álláspontja továbbra is az, hogy az önálló alapellátási intézet alá szerveződő kollegiális vezetői rendszer biztosítja a megfelelő működést.

Óriási az elutasítottsága a (vélhető) kormányzati elképzeléseknek egy 1279 háziorvos válaszain alapuló felmérés szerint is, amelyből kiderül, hogy az önálló alapellátási központ felállítását támogatja a szakma 94 százaléka.

Duplázni kellene az alapellátási kasszát

A háziorvosok többsége az orvosi bértábla legfelső kategóriájába tartozik, ahhoz, hogy mind az ő, mind pedig a praxisnővérek fizetése korreláljon a szakellátásban dolgozókéval, évente 150 milliárd forintos többletre van szükség a költségvetésben. Ahhoz, hogy ezt a bérigényt a kormányzat teljesíteni tudja, meg kell dupláznia a jelenleg 137 milliárd forintos alapellátási kassza forrásait – derült ki Békássy Szabolcs beszámolója szerint a korcsoportra lebontva elvégzett számításokból.

A bérek forrása külön soron érkezzen a praxisokhoz, azt kizárólag a fizetésekre lehessen fordítani – javasolják a szakmai szervezetek. Emellett a finanszírozási struktúra átalakítása során szükséges az indikátorrendszer megújítása is. A Nemzeti Egészségbiztosítása Alapkezelő (NEAK) szakembereinek részvételével már másfél évvel ezelőtt kidolgoztak egy, a 21. század elvárásainak megfelelő, a jelenlegi indikátorkészletnél modernebb dokumentumot, amely azonnal bevezethető lenne a napi gyakorlatba – árulta el Békássy Szabolcs, hangsúlyozva, hogy ezzel a gyógyítás minősége is ugrásszerűen javulna az alapellátásban.

Új utakon a gyermekellátás

Egyre csökken a kórházi ellátásra szoruló gyermekek száma, aminek nyomán alapvetően változnak az ellátási igények: a gyermekek az otthonukban, vagy ahhoz nagyon közel is kezelhetőek. Ezzel a felvetéssel nyitotta előadását a HGYE fórumán Kovács Tamás, a Debreceni Egyetem neonatológus professzora, akit szeptemberben nevezett ki Kásler Miklós miniszter az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyermek alapellátás tagozata elnökének. Az alapellátásban a 18 éven aluliak 78 százalékát látják el, ám az ellátások hozzáférhetősége és minősége egyaránt egyenetlen az országban, és viszonylag alacsony a definitív ellátások aránya is.

A gyermek alapellátási tagozat – hasonlóan a háziorvosi szervezetekhez – ugyancsak nem javasolná, hogy a kórházak alá rendeljék a praxisokat, bár azok módszertani központját a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben alakítanák ki, amit a szakma kétlakisága indokol. A gyermekgyógyászat legégetőbb problémáinak egyike a humánerőforrás-hiány, utánpótlásra a kórházakban, a körzetekben és az iskolaorvoslásban egyaránt szükség lenne. Az eszköz- és műszerpark fejlesztés mellett bővíteni kell a gyermek háziorvosok kompetenciáit, rendezni az ügyeleti rendszert. Egységes, beteghez rögzített dokumentáció bevezetését is javasolja a tagozat annak érdekében, hogy valamennyi ellátó – a védőnőtől a klinikusig – hozzáférjen egy-egy gyermek valamennyi egészségügyi adatához a gondozás, kezelés során.

A klasszikus kórházi kezelések háttérbe szorulását, az ambuláns ellátások szerepének növekedését emelte a változtatások legfőbb iránymutatójának Havasi Katalin, a HGYE frissen megválasztott elnöke is. Beszámolt annak a felmérésnek az eredményeiről, amelyben minden harmadik házi gyermekorvos részt vett, és amelyből kiderült, hogy kollégáik többsége nem vesz részt az ügyeleti ellátásban. Ha ez mégis kötelezővé válna, nagyrészük kizárólag a gyermek alapellátási ügyeletek munkájába kapcsolódna be, sürgősségi osztályon igen csekély arányban vállalnának feladatot.

Nem vitás, hogy az alapellátó gyermekorvosok szakorvosok is, a felmérésben résztvevők többsége azonban mégis egy országos alapellátási központ koordinációját fogadná szívesen, amelyen belül önálló entitásként jelenne meg a gyermek alapellátás. Harmaduk viszont úgy vélte, a gyermekgyógyászati intézet megfelelőbb lenne erre a feladatra, mert elsősorban a klinikumhoz fordulnak betegeik ellátása során.

A gyermek alapellátók csupán 16 százaléka csatlakozna olyan praxisközösséghez, amelyben felnőtteket ellátó körzetek is vannak, 42 százalék preferálja a kizárólag gyermekorvosokból álló szerveződést. Abban viszont egyöntetűnek tűntek a vélemények, hogy ha az adminisztrációt és a nem orvosi feladatokat át tudják adni dietetikusoknak, gyógytornászoknak, vagy a korai fejlesztésben résztvevő szakembereknek, az így felszabaduló orvosi kompetenciák terhére újabb feladatokat is vállalnának.

Bár a kormány egészségügyi reformot készít elő, és a szakmai kollégium gyerekgyógyászait nem kérdezték meg arról, milyen irányú változást támogatnának, ám ennek ellenére a szakma nagyvonalakban megfogalmazta, és a döntéshozók élé tette javaslatait – tájékoztatott Kovács Tamás. A „folyosói pletykákból” egyelőre úgy hírlik, lesz gyermekorvosi praxisközösség, és önálló gyerekgyógyászati alrendszer. Mint fogalmazott: „alapvetően nyerő helyzetben vagyunk, mert mi látjuk el a betegeket, ezért nem vezetnek be olyasmit, ami nagyon ellenünkre lenne”.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink