2021. január. 26., kedd - Vanda, Paula.

Ez a realitás az alapellátásban

A meghatározó problémának a bizonytalanság és az adminisztrációs terhelés tűnik, derül ki a Magyar Orvosi Kamara összefoglalójából.

Ami van (valószínűleg):

  • védőfelszerelés – a tavaszi időszakkal ellentétben ez a téma olyannyira hiányzott a beérkező jelzésekből, hogy azt kell feltételeznünk, legtöbb helyen valahogyan – saját, önkormányzati vagy állami forrásból – megoldották. Tudomásunk szerint esetlegesen és országosan messze nem egységesen történt némi ellátás tavasszal, de a háziorvosok védőeszközeik zömét saját maguk szerezték be, olykor több százezer forint értékben - FFP2 maszkot ugyanis csak néhányat, védőruházatot, pajzsot egyáltalán nem kaptak állami forrásból. A második hullámban helyenként javult a központi ellátás. Jellemző viszont, hogy 11.21-én  (szombat!) délután került kiküldésre hétfő déli határidővel egy Excel táblás felmérés, amelyben fel kell tüntessék a korábbi, járvány előtti  időszak és a mostani, járvánnyal terhelt időszak eszközigényét. Mivel a kollégák többsége először hétfőn olvassa majd ezt a levelet, a valós határidő néhány órás - a kitöltés célja pedig homályban marad.
  • infrastruktúra – a tavaszi időszakkal ellentétben összevonásokról, művelődési házakba költöztetett COVID ellátó vonalról nem érkeztek hírek, mindenki a saját, korábban már felszerelt rendelőjét használja. Akik már korábban megkezdték betegeikkel az online kapcsolattartást is – most előnyben vannak. 

Ami van – csak épp folyamatosan változik, átláthatatlan, alig követhető, területenként jelentősen változhat:

  • protokollok és eljárásrendek. A járványügyi ellátással kapcsolatos lakossági kérdések legnagyobb része az alapellátó háziorvosoknál és gyermekorvosoknál csapódik le – beleértve ebbe a helyzettel kapcsolatos frusztrációt is. Ők pedig munkaidő után online csoportokban, egymást kérdezve próbálják értelmezni a rendelkezéseket: melyik családtagot, mennyi ideig, mikor kell karaténre kötelezni, a potitív tesztet produkáló gyerek osztálytársai hány paddal arrébb számítanak kontaktnak…

Ami volt – csak kevés és most nincs:

  • influenzaoltás. A központi kommunikáció már az oltóanyagok megérkezése előtt elkezdte hírdetni ennek fontosságát, ingyenességét és elérhetőségét, további telefonforgalmat generálva a háziorvosok felé. Oltóanyagból aztán egy igen átláthatatlan rend szerint néhány százat kaptak a különböző praxisok – egy XI. kerületi rendelő egymás mellett rendelő háziorvosai 300, 200, illetve 100 darabot aszerint, kinek mikor sikerült odaérni az osztópontra. Olyan is volt, akitől visszakértek belőle. Mivel az utánpótlás végessége-hiánya is csak későn derült ki, nagy egyéni variációk voltak az oltások elosztásában: egyes háziorvosok beoltották az első jelentkezőket és utána széttárták kezüket, mások súlyozni próbáltak alapbetegségek és rászorultság alapján. A legtöbb helyen többszázas várólista van a további, esetleg érkező oltásokra – melyekről egyelőre semmi hír.

Ami van – és a munkaidőt napi 10-12 órára nyújtja, beleérve a hétvégébe:

  • napi 60-80 telefonhívás és rettenetesen megnövekedett adminisztrációs teher. 

A telefonhívások jelentős része időpontkérés, egyeztetés, szervezési feladat, de köztük vannak az aktuális panaszokkal rendelkezők is. Esetükben nagy gonddal kell kiszűrni és elválasztani azokat, akik tanáccsal ellátva – egyelőre – maradhatnak otthon, akiknél mindenképpen indokolt a személyes találkozás és vizsgálat, illetve azokat, akik már pusztán a telefonos leírás alapján is kórházi ellátást, mentőszállítást igényelnek. 

A kórházak, szakrendelők kapacitásainak járvány miatti beszűkülése miatt az eredetileg ezekbe berendelt, akár kontrollra, felülvizsgálatra járó betegek jelentős része is a háziorvosi szolgálatra zúdul, tőlük várja a segítséget az újabb időpont, vérvétel, kontrollvizsgálat megszervezéséhez, s ők próbálják elkülöníteni, mi várhat, mi nem, utóbbiak számára ellátóhelyet, időpontot találni. 

A legtöbb időt mégis a járvánnyal kapcsolatos, írásbeli adminisztrációs feladatok látszanak elvinni. A pácienseik számára a koronavírus tesztek megrendelése háziorvosi feladat, melyhez az adatokat kézzel kell bevinni minden alkalommal – a frissen megnyílt külső tesztelőhelyeknek külön emailt is kell írni. Az eredmények lekérése szintén nem automatikus, betegenként egyenként kell őket lekérni – ebben a saját ügyfélkapujukat használó páciensek olykor segítenek saját eredményeik megszerzésével és beküldésével.  A Járványügyi bejelentés szintén webes felületen, háziorvos által, egyenként bevitt adatokkal végzendő feladat. A COVID gyanús, COVID pozitív betegek, közeli kontakt hozzátartozóik információval ellátása, számukra táppénz igénylés intézése szintén hozzájuk tartozik.

Egyikük így ír: “Az adminisztráció káosz. 3 felületen adminisztrálunk (mentős, OSZIR, saját praxisprogram) és mégsem látunk mindent. Feladjuk a tesztkérést egy külön mentős felületen, ha statikus pontra küldjük a beteget (hogy időt nyerjünk és hamarabb megtörténjen a mintavétel) akkor még nekünk kell időpontot is egyeztetni, majd azzal visszahívni a beteget, azt követően mehet. A mentőszolgálat ma már először gyorstesztet végez és csak annak negatív volta esetén készül PCR. Ez jó hír, mert a pozitív gyorsteszt 95 %-ban megbízható és a csökkenő PCR kéréssel a laborok is fellélegezhetnek és talán értelmezhető határidővel dolgozzák fel a mintákat. Viszont a mentőszolgálatnál készült gyorstesztek eredményét a háziorvos sehol sem látja. A beteg bemondására kénytelen hagyatkozni, mikor járványügyi döntést hoz és pénzt utalványoz ha táppénzről van szó. Állítólag a mentőszolgálat nap végén egy excelen jelent az ÁNTSZ felé, ők viszik fel az OSZIR járványügyi jelentő rendszerbe az eredményeket, nekünk onnan kellene lebányásznunk, amire az a rendszer tökéletesen alkalmatlan. A határozatok ma már nem jönnek, csak excel táblák napok múlva  azokról akiket járványügyi elkülönítésre ítél a hatóság.”

További részletek a MOK portálján.

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!