hirdetés
hirdetés
2021. április. 22., csütörtök - Csilla, Noémi.
hirdetés

Papnő lábbilincsben

A kórházon kívül szülők zöme nem odahaza akarja világra hozni gyermekét, a hálapénz miatt dönt így - írja a Heti Válasz. A legtöbb nem tervezett otthonszülés Hajdú-Biharban van, ott a gyerekek 0,9 százaléka jön így a világra.

hirdetés

A lap úgy fogalmaz, a tudatos otthonszülők mozgalma is jelzi, hogy baj van a szülészetekkel. Igaz, a Geréb Ágnes által vezetett otthonszülésekkel még nagyobb.

Magyarországon évente legalább négyszázan szülnek intézményen kívül és nemcsak valamilyen "baleset", hóvihar, liftbe szorulás vagy rohamszerűen érkező baba miatt. Noha az otthonszülés leginkább nagyvárosi értelmiségi körökben vitatéma, a legnagyobb esélye mégsem a fővárosban és környékén van annak, hogy a szülés otthon történjen, hanem Hajdú-Bihar, Nógrád és Tolna megyében, tehát az ország legszegényebb területein.

Hajdú-Biharban csaknem minden századik gyermek kórházon kívül születik, vagyis a megye már majdnem elérte a mozgalmárok által vágyott egyszázalékos amerikai otthonszülési arányt. Ám korántsem úgy, ahogy a szabad szülés hívei szeretnék. Orbánné Lakatos Judit, a tisztiorvosi szolgálat észak-alföldi regionális vezető védőnőjének 2003-as felmérése szerint ezek az asszonyok zömmel munkanélküliek, három vagy több gyermekük van, nem romák, és nagy valószínűséggel a mentős vezeti le a szülésüket.

Vagyis egy olyan egészségügyi dolgozó, akinek nem szokás hálapénzt adni - az érintettek ugyanis nem tudnák kifizetni a választott orvosnak vizitenként járó 3-12 ezer forintot és a szülésért elvárt 30-150 ezret. Velük szemben a tervezett otthonszülést választó nők zömmel középosztálybeli családból származnak. A gyermekáldást harmonikus élményként szeretnék megélni, ezért utasítják el a kockázatmentes szüléseknél a magzatburok-repesztést vagy az újszülött légzőjáratainak rutinszerű kitisztítását.

Otthonszülési furcsaságok

A magyar otthonszülési mozgalmat számos furcsaság jellemzi: egyrészt az asszonyok valójában többnyire nem otthon szülnek, hanem jobbára az Alternatal Alapítvány születésházában. Másrészt a szüléseket kísérő bábák legalább fele orvosi diplomával rendelkezik, és sokszor szakorvos is ugyanúgy jelen van, mint a kórházban - a legtöbb beavatkozást a foglalkozásától három évre eltiltott Geréb Ágnes szülészorvos vezeti.

Nehéz megérteni, hogy ha a közel két évtizede folyó "bábaháború" lényegében orvosok között zajlik, akkor miért a biztonság hiánya a legfőbb érv az otthonszülés ellen. Az Egészségügyi Tudományos Tanács és a szakminiszter mellé rendelt szülészeti szakmai kollégium egyaránt hangsúlyozza, hogy a kórházon kívüli szülés elsősorban a magzat számára veszélyes. Minden tizedik újszülöttnél - bárhol legyen a vajúdó nő - komplikáció lép fel, száz babából egyet pedig újra kell éleszteni; ehhez műszerekre és többféle szakorvos gyors együttműködésére van szükség, ami a születésházban hiányzik. Ezért áll a középpontban a kérdés: van-e az anyának joga arra, hogy a magzat életét veszélyeztesse? Az "anyai jogvédő" szervezetek, mint a Geréb Ágnes jogi védelmét is ellátó Társaság a Szabadságjogokért szerint igen, az orvosi társaságok szerint viszont nincs, ezért nem kap működési engedélyt Geréb születésháza, s mozgalma ezért lebeg a törvényesség határán.

A család számára az a legjobb, ha a komplikációmentes szülés otthonos légkörben zajlik, ám ha hirtelen baj történik, az intézményen belül vannak, mert ott van intenzív osztály és újszülött-gyógyász, neonatológus szakorvos is. Geréb Ágnes viszont azt hangsúlyozza: születésházuk közel található a budai Szent János Kórházhoz, ahol mindez megtalálható, így náluk a magzat nincs nagyobb kockázatnak kitéve.

A teljes cikk a Heti Válasz oldalán olvasható.

(forrás: Heti Válasz)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink