hirdetés
hirdetés
2019. december. 10., kedd - Judit.
hirdetés

Kampány az állami gondozott gyerekekért

Harmincéves az ENSZ gyermekjogi egyezménye

Idén ünnepli 30. évfordulóját az ENSZ gyermekjogi egyezménye, amelyet Magyarország is ratifikált. Ebből az alkalomból az SOS Gyermekfalvak társadalmi kampányban mutatja meg, hol vannak repedések az állami gondoskodás rendszerén és mit jelent szülők nélkül felnőni.

hirdetés

Az ENSZ gyermekalapja (UNICEF) hétfőn az MTI-nek megküldött közleményében felidézte: az 1989-ben elfogadott egyezményt, amely összefoglalja azon jogok minimumát, amelyek minden gyermeket megilletnek szerte a világon, Magyarország 1990-ben írta alá. Hozzátették: a UNICEF az évfordulóra készített legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy az elmúlt három évtizedben jelentősen javult a gyermekek helyzete a világban, azonban a legszegényebb, legsebezhetőbb gyerekek jogai még mindig nem érvényesülnek kellőképpen.

A jelentés az eredmények között felsorolja, hogy az öt év alatti gyerekek halandósági rátája 60 százalékkal csökkent és 18-ról 8 százalékra csökkent azoknak az általános iskolás korúaknak a száma, akik nem részesülnek oktatásban. További eredménynek nevezik, hogy az egyezmény főbb passzusai – mint az egyenlő bánásmódhoz való jog, az élethez, életben maradáshoz és fejlődéshez való jog, védelemhez való jog  számos törvény és rendelkezés bevezetését ösztönözték az évek során. A jelentés szerint azonban a jogok érvényesítése terén még sok az egyenlőtlenség, és példaként említik, hogy az alacsony- és közepes bevételű országok legszegényebb háztartásaiban nevelkedő gyerekek kétszer nagyobb arányban halnak meg megelőzhető okokból öt éves koruk előtt, mint a gazdag országok háztartásaiban élő gyerekek.

A jelentés szerint továbbá a szubszaharai régió legszegényebb országaiban élő gyerekek mindössze fele kapott kanyaró elleni oltást, miközben a világ gazdagabb országaiban ez az arány 85 százalékos. A jelentés kiemeli azt is, hogy bár a gyermekházasságok száma folyamatosan csökken, a legszegényebb országokban élő kiskorú lányokat a kiházasítás veszélye napjainkban jobban fenyegeti, mint 1989-ben.

A tájékoztatás szerint a UNICEF Magyarország is részt vesz a világszervezet kampányában: november 20-án az élet számos területén fiatalok veszik át az irányítást a felnőttektől, a belvárosi Akvárium Klubban tartott Gyermekek Világnapja rendezvényen pedig a szakértők mellett fiatal nagykövetek is hallatják a hangjukat olyan témákban, mint például a gyermekbarát városok ismérvei, az online bántalmazás vagy a klímaváltozás hatása a jövőjükre.

*

Magyarországon minden évben 8-10 ezer gyermeket emelnek ki a családjukból. Többnyire elhanyagolás, a szegénységgel és lakhatási problémákkal összefüggő következmények, fizikai erőszak, szexuális bántalmazás áll a háttérben.

Hova kerülnek a gyerekek? Mennyi pénzt kap egy állami gondozott? Mi történik, amikor rendőrrel törik rá este a családra az ajtót?

Megrázó képek és történetek az SOS Gyermekfalvak gyermekjogi sorozatának első részében. "A szüleim elmentek és több napra bezártak minket egy sötét szobába. Ordítottunk, visítottunk és a szomszéd volt az, aki feljelentette a szülőket és szólt a gyámügynek " – meséli Évi, aki gyermekvédelmi gondoskodásban nőtt fel.

A legtöbb gyerek számára nem a családból való kiemelés az utolsó költözés: intézetek, nevelőszülők követik egymást. "Ha horkolsz vagy szuszogsz, megkeserítem az életedet" – mondták a 8 éves Flórának első nap az intézetben. Hogy illeszkednek be a gyerekek egy idegen rendszerbe?

Norbi egy hatágyas szobában lakott az intézetben, senki nem mondta meg neki, mik a szabályok, mi fog vele történni. Évát három különböző nevelőszülő nevelte, azt hitte, valamit rosszul csinál, hogy folyton elhagyják. Így élte túl három fiatal az állami gondoskodást.

(forrás: SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa, MTI-OS)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink