Jövőre már jelnyelvből is lehet nyelvvizsgázni
Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről szóló törvény módosítási javaslatát, amelyet a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) készített elő.
Az alaptörvény már eddig is a magyar kultúra részének tekintette a jelnyelvet, ami a legtöbb siket ember anyanyelve. A mostani törvénymódosítás szerint 2021. július 1-je után államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni magyar jelnyelvből, amire elsőként nálunk lesz lehetőség Európában.
A módosított törvény rendezi az eddig hiányzó fogalmakat, amelyekkel végre a köznyelv is átveheti a helyes szóhasználatot a siketekről szóló kommunikációban. Jelentős lépésnek számít, hogy az egészségügyi ellátórendszerben végzett jelnyelvi tolmácsolás költségét az állam magára vállalja és hivatalosan is szakmaként ismeri el a siket jelnyelvi tolmácsolást.
A törvény rögzíti azt is, hogy létre kell hozni a Jelnyelvi Oktatók Névjegyzékét, hogy csak olyan szakember taníthassa a magyar jelnyelvet, aki ehhez a SINOSZ képzésein kapott, megfelelő képesítéssel rendelkezik.
*
Hunyadi Orsolya siket. Hét éve pénztáros a csömöri Auchanban. Azt mondja, annak ellenére, vagy éppen azért, mert ki van írva, hogy a kasszánál megváltozott munkaképességű pénztáros dolgozik, nagyon sokan állnak be hozzá fizetni. Szereti a munkáját, szeret emberek között lenni, az Auchannál egyébként több száz sorstársát foglalkoztatják különböző pozíciókban.
„Az viszont nagyon-nagyon bánt, ha valaki még mindig süketnémának nevez – mondja. – Azért sértő ez, mert azt sugallja, hogy nem tudunk beszélni, pedig a nyelvi képességnek mi is teljesen a birtokában vagyunk, csak más nyelven kommunikálunk. Azért örülök ennek a törvénymódosításnak, mert ezzel a jelnyelv ismertsége és elismertsége szerintem szintet lép, nekünk pedig sok szempontból egyszerűbb lesz az életünk azzal, hogy könnyebb lesz elfogadtatni és megértetni magunkat.”
