hirdetés
hirdetés
2020. október. 27., kedd - Szabina.
hirdetés

Felülvizsgálat a lúgos orvos ügyében

Az Alkotmánybíróság felülvizsgálatra visszaküldte a Kúriának a másfél évvel ezelőtt meghozott harmadfokú jogerős ítéletet a lúgos támadással vádolt B. Krisztián ügyében, írja az Index.

B. Krisztián mindvégig tagadta, hogy ő lenne az elkövető. A bíróság azonban ezt ennek ellenére bizonyítottnak látta, és bűnösnek találta életveszélyt okozó testi sértés, magánlaksértés, kifosztás, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, okirattal visszaélés és személyi szabadság megsértése bűntettekben.

B. Krisztián a Kúria ítélete miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Azt kifogásolta, hogy miközben zajlott az ügye, új Büntetőeljárási törvény (Be.) lépett hatályba, ami miatt elesett a valódi felülvizsgálat lehetőségétől, ezért sérült a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való alkotmányos joga. Indítványában B. az első-, másod és harmadfokú ítéletei mellett a Be. vonatkozó bekezdéseinek megsemmisítését kérte az AB-től.

Az Alkotmánybíróság a bírói döntések elleni alkotmányjogi panaszt visszautasította. Megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz ebben a részében az ítéletekben rögzített tényállást vitatja, a bizonyítási eljárást kifogásolja. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a bizonyítékok értékelése, és ezen keresztül a tényállás megállapítása, illetve annak bizonyos fokú felülvizsgálata a jogorvoslati eljárások során az eljáró bíróságok, végső soron a Kúria feladata – áll az Index szerint az AB közleményében.

Az Alkotmánybíróság tehát nem semmisítette meg az ítéleteket, B. Krisztián nem kerül szabadlábra.

Azt viszont kimondta a testület, hogy az előző Be. által még megengedett másodfellebbezés lehetőségét az új Be. átmeneti rendelkezése a folyamatban lévő ügyekben kizárta, ami alkotmányellenes. A Be. vonatkozó rendelkezését ezért megsemmisítették.

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a Kúriának kell majd döntenie, hogy milyen módon biztosít felülvizsgálatot B. Krisztiánnak. A határozathoz Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária viszont nem értettek vele egyet.

Azt már a 444.hu írja, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, és Sulyok Tamás elnök támogatta a határozatot, ami miatt továbbra sem zárulhat le a lúgos orvos ügye.

Juhász Imre különvéleménye szerint például a határozat kizárólag azt a célt szolgálja, hogy B. Krisztián ügye újra a Kúria elé kerülhessen:

„A többségi határozat rendelkező részének 1., 2. és 4. pontjait nem szavaztam meg, mert azok egymásra tekintettel – prekoncepció alapján – történt meghatározása ellentétes egyrészt az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) rendelkezéseivel, másrészt kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a panasz benyújtója számára az Alkotmánybíróság megnyissa az utat a harmadfokú döntés felülvizsgálatára.”

Juhász azt írja, az Alkotmánybíróságnak semmilyen lehetősége nem lett volna arra, hogy új, Kúria előtti eljárást rendeljen el Bene ügyében. „A többségi határozat rendelkező részének 2. pontja döntött a Kúria ítéletének felülvizsgálatáról. Álláspontom szerint e rendelkezésnek sem alkotmányos, sem törvényes alapja nincs.”

Az ilyen súlyosan fogalmazó különvélemények, és főleg azok ilyen nagy száma egyébként meglehetősen ritka a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban.

(forrás: Index, 444.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink