Az emlők fejlődésében és a terhesség alatti tejkiválasztásban fontos szerepet betöltő prolaktin hormonnak az emlőrák kialakulásában is központi szerepe lehet.

A pajzsmirigy betegségei a lakosság 6−8%-át érintik, így joggal mondhatjuk, hogy népbetegségről van szó. Ennek köszönhetően naponta találkozhatunk ezekkel a betegségekkel a klinikai tevékenységünk során.

A szkizofrénia gyógyszeres kezelése a mai napig a dopaminhipotézisen alapuló receptorgátlásra épül. A mai ismereteink alapján azonban a szkizofrénia patofiziológiája sokkal inkább magyarázható a neurotranszmitter-rendszerek komplex egymásra hatásának egyensúlyi eltolódásával, mintsem önmagában a dopaminpályák kóros működésével. Mindemellett a kóreredettel kapcsolatos kutatásokat megtermékenyítően mozdította előre a szkizofrénia immunológiai hipotézise, ami lehetőséget ad a genetikai prediszpozíció, az idegfejlődés és a környezeti tényezők integrálására. Mindezekre alapozva számos új terápiás lehetőség fejlesztése megindult, melyek lassan a napi gyakorlatban is megjelennek.

A szkizofrénia kezelése a mai napig döntően a dopaminhipotézisen alapul. A Medical Tribune cikkét a PharmaOnline közli.

Az Egészégügyi Világszervezet először 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az Anyatejes Táplásás Világnapjává.

Az amisulpridre vonatkozó hatékonysági és biztonságossági adatok többsége a nyugati országok betegeiben végzett vizsgálatokból származik. Ázsiai populációkban végzett releváns tanulmány csak kis számban áll rendelkezésre, melyeknél viszonylag alacsony betegszám mellett nyerték az adatokat. 

Típusos és atípusos antipszichotikumok nagy számban érhetőek el világszerte, számos terápiás választási lehetőséget kínálva a pszichiáterek számára. Felmerül a kérdés, hogy miként viszonyulnak egymáshoz a hatékonyság és mellékhatásprofil szempontjából.

A háziorvosok gyakran találkozhatnak a problémával: fertilis korú párnál csak nem akar beköszönteni a gyermekáldás, annak ellenére, hogy rendszeresen védekezés nélkül élnek házaséletet. Ha a sikertelen időszak meghaladja az egy évet (35 éves kor felett a hat hónapot), foglalkozni kell a meddőséggel. Megfelelő diagnózis és ennek alapján célzott kezelés hiányában a probléma spontán csak ritkán oldódik meg.

A PCOS kezelése során három fő területre kell összpontosítani: a szabálytalan menstruáció szabályozására és/vagy a hirsutismus megszüntetésére és/vagy a meddőség terápiájára. A PCOS kezelési módszerei az idő előrehaladtával annak függvényében változnak, hogy az adott életkorban melyek a beteg preferenciái. Ennek során azonban mindvégig szem előtt kell tartani az inzulinrezisztencia problémáját, mert ennek hosszú távú egészségi kihatásai lehetnek.

Az evolúcióbiológusok eddig sikertelenül küzdöttek a női orgazmus megmagyarázásával. Most a Yale Egyetem Rendszerbiológiai Intézete és a Cincinnati Orvosegyetem kutatói egy lépéssel közelebb jutottak.