A gyógyszeres terápia sikertelensége esetén, ha a beteg fokális epilepsziában szenved, el kell indítani az epilepszia sebészeti kivizsgálását.

A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.

A vérnyomásértéket számos tényező (érzelmi, fizikai állapot, étkezés, alkoholfogyasztás, dohányzás, külső-belső hőmérséklet, a vizsgált személy testhelyzete, a kar alátámasztása stb.) befolyásolja, és a gyorsan változó érték gyakori tévedések forrása lehet.

A koronavírus-járvány a telemedicina és az online konzultációk terén forradalmi gyorsaságú változást idézett elő, így a prognosztizált 36 milliós távgyógyítási esetszám helyett idén 200 millió kapcsolattal számolnak.

Ha nem kezdik meg időben az emlőrák kezelését, a következmények sokkal veszélyesebbek lehetnek a beteg életére, mint akár a koronavírus-járvány.

Pintér Sándor belügyminiszter több, az ágazatban meghatározó szerepet betöltő személyt invitált megbeszélésre. Köztük volt dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke, aki lapunknak az egyeztetésről is beszámolt.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a koronavírus-fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik.

Egyelőre nem fenyegeti a neuroradiológusok munkáját a mesterséges intelligencia. Ha átállunk MR alapú diagnosztikára, az alapvetően CT-re kifejlesztett formájára már nem lesz szükség – mondja a Neurológiai Praxisnak dr. Gunda Bence, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusa.

Két hónap alatt 30-nál több projektet kezdeményeztek a Szegedi Tudományegyetemen a koronavírussal kapcsolatban.

A kormányzati adatok ellentmondanak egymásnak. Így nyilatkozott a 168 órának a járványszakértő orvosból lett későbbi államtitkár, Pusztai Erzsébet.