A ritka betegség tárgyalásakor érintjük az epidemiológiai adatokat, a kóroktanban elért előrelépéseket, a tünettant, illetve a diagnosztikát, végezetül pedig a kimenetelt érdemben befolyásoló legújabb (mint például IL-6 elleni, anti-CD20 antitestek) terápiás lehetőségeket.

A bél baktérium összetétele és a táplálkozás fontos hatással vannak a kognitív funkciókra is, írja az OTSZ Online.

A HFrEF miatt kezelt betegek kezelésében egyik fontos cél a halálozás, ezen belül a hirtelen szívhalál gyakoriságának csökkentése. Az ICD-kezelés hatékonyan csökkenti a ritmuszavar eredetű hirtelen szívhalál előfordulását, és megfelelően kiválasztott betegcsoportokban ezáltal a teljes halálozást is.

A University of Leicester és a University Medical Center Göttingen kutatói a Molecular Psychiatry folyóiratban közölték, hogy új, állati modellszervezetekben sikeresnek bizonyuló módszereket találtak az Alzheimer-kór gyógyítására és megelőzésére.

A University of South Florida kutatói a Frontiers in Aging Neuroscience folyóiratban megjelent közleményükben egy olyan biokémiai útvonalat írtak le, mely hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásának megakadályozásához, az amiloid-béta akkumuláció gátlásához.

Az OTSZ Online szerint memóriazavarokkal küszködő idős embereknél a hiperbárikus oxigén kezelés növelheti az agyi vérátáramlást.

A San Diego-i Scripps Research Institute kutatói a PNAS folyóiratban megjelent cikkükben az Alzheimer-kór és az asztrociták által termelt koleszterin közötti kapcsolat pontosabb részleteit fedték fel egy új képalkotó eljárás segítségével.

A Tokió Egyetem kutatói a Brain című folyóiratban számoltak be arról, hogy élő egerek agyába juttattak egy kismolekulás készítményt, amelyet egy speciális szonda segítségével fénnyel gerjesztve az amiloid plakkok mennyiségének jelentős csökkenését érték el.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Az agyi érkatasztrófák a rokkantság vezető okai és a halálozási listák éllovasai. A köznapi nyelven használt stroke kifejezés nem fedi le teljességgel a kórképet, ugyanis az agyi érkatasztrófák 4 nagy csoportra oszthatóak, úgy mint az érelzáródásos stroke (ischaemiás stroke – a mindennapokban használt értelemben erre utal a stroke kifejezés), a vérzéses stroke (agyvérzés, haemorrhagiás stroke), a subarachnoidealis vérzés és az agyi vénás thrombosisok (sinusthrombosis) (1).