A háziorvoshiány világszerte, így hazánkban is súlyos kihívása az egészségügyi alapellátásnak. Az ápolóasszisztált telemedicina alkalmazása során a szakápoló kompetenciahatárai szélesebbek a megszokottnál; nemcsak a közvetlen betegellátásban, hanem a hosszú távú betegvezetésben is.
Nem a halálról, hanem a méltó életről szól a Semmelweis Egyetem palliatív programja, amely a diagnózis pillanatától nyújt szakértő támogatást, és segít abban, hogy a gyógyíthatatlan betegséggel élő gyermekek és felnőttek számára minden pillanat érték maradhasson.
Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.
A világos, támogató kommunikáció nem csupán „kedvesség”, hanem a sikeres gyógyítás alapköve és nélkülözhetetlen eszköze. Ugyanakkor a betegek többsége nem rendelkezik azzal a háttértudással, amit az őket ellátók természetesnek vesznek – derült ki a II. Páciens-kommunikáció – betegedukáció konferencián.
Míg világszerte a CKM-szindróma koncepciója adott új lendületet a diabetológiának, idehaza a háziorvosi kompetenciarendelet hozott áttörést – hangzott el többek között a XXVII. Budapest Diabetes Szimpóziumon, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) évnyitó tudományos ülésén.
Az ellenőrzések érintik a gyermekek és az idősek számára szóló, egészségügyi szolgáltatásnak álcázott kezeléseket, valamint a fogyatékkal élő és sajátos nevelési igényű gyermeket gondozó családokat megszólító termékeket is.