A Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik.

A kutyák sok szempontból hasonlítanak az emberre, így a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarhoz (ADHD) hasonló viselkedések is spontán megjelenhetnek náluk, közli az ELTE honlapja.

A brit 100 000 Genomes Projekt új eredménye egy olyan elemző módszer, amelynek segítségével 145 ritka betegséggel élő gyermek kaphatott pontos diagnózist.

Koreai kutatók egy olyan pontrendszert dolgoztak ki, amellyel a mesterséges intelligencia már korai fázisban, nagy specificitással képes diagnosztizálni a betegséget, közli az otszoline.hu.

Mivel a szarkopénia kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre célzott gyógyszeres terápia, az életmódbeli intervenciók – mint például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérjebevitel és a rendszeres fizikai aktivitás – állnak a kutatások és a klinikai gyakorlat fókuszában.

Gyökeresen továbbfejlesztették magyar kutatók a hat évvel ezelőtt bemutatott prime génszerkesztő módszert, növelve az eljárás hatékonyságát.

Az új mesterséges intelligencia (AI) eszköz képes meghatározni azokat a kromoszóma-rendellenességeket, amelyek daganatok kialakulásához vezethetnek.

Az agyban felhalmozódó fehérjeaggregátumok, amelyek a Parkinson-kórhoz köthetők, aktívan képesek energiát elvonni az idegsejtektől. Ezek az aggregátumok képesek lebontani az adenozin-trifoszfátot (ATP), amely a sejtek szinte minden biokémiai folyamatának energiaforrása.

Az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) neve egybeforrt az innovációval, jelentette ki Varga-Bajusz Veronika államtitkár hétfőn Szegeden.

Ilia Mihály irodalomtörténész, Tóth Ágota vegyészprofesszor és Czikkely Márton Simon orvos, doktoranduszhallgató kapták meg az elismerést.