A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Az egyszerű vérteszt komponenseit használó új index gyorsan segít eldönteni, hogy alkoholfogyasztás okozza-e a zsírmájbetegséget, közli az OTSZ Online.

A Qubit szerint egy amerikai tanulmány minél eddiginél hosszabb távon és minden eddiginél nagyobb mintán vizsgálta a fluorid kognitív képességekre gyakorolt hatását.

A B2-vitamin esszenciális tápanyag, amely azonban egy új kutatás szerint nemcsak az egészséges, hanem a rákos sejteket is védi, írja a HáziPatika.

Nemcsak az autizmus, hanem a csoportok tagjai közötti dinamika megismerésében is új eredmények születhetnek az új, mesterséges intelligenciát alkalmazó módszer alkalmazásával.

Eltérő memóriát alakítanak ki az immobilitásban töltött időszakról a fiatalabb és az idősebb izmok, írja az OTSZ Online.

A gyógyszeres fogyás olyan mentális és etikai kérdéseket vet fel, amelyekre a jelenlegi klinikai protokollok még nem adnak választ, írja a hvg.hu.

A fizikai aktivitás támogatja a rákbetegek gyógyulását és jelentősen csökkentheti a daganatok kiújulásának kockázatát is.

Bár a népi gyógyászat évszázadok óta használja a fűszernövényeket, a tudomány eddig nehezen tudta bizonyítani, hogy a mindennapi étrendben előforduló, csekély mennyiségű hatóanyag valóban képes-e gátolni a gyulladásokat.