A digitális korszak gyermekei teljesen másképp nőnek fel, mint szüleik vagy nagyszüleik generációja.

Májusban tartják az Európai Elhízás Elleni Napot, amely nemcsak ráirányítja a figyelmet korunk egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívására, hanem cselekvésre is ösztönöz.

Míg a magas jövedelmű régiókban stagnál, az alacsony és közepes jövedelmű országokban járványszerűen terjed a kóros túlsúly, írja a Qubit.

Az antibiotikum-kezelés negatív hatással lehet a bélflórára, abban az esetben is, ha nem széles spektrumú antibiotikummal történik a terápia. Nem szabad alábecsülni a jelentőségét annak, hogy csökken az intesztinális mikrobiom diverzitása, teljes mikrobiális közösségek tűnhetnek el, míg patogének (pl. Clostridioides difficile) nyerhetnek teret, illetve fennáll az antibiotikum-rezisztencia-gének terjedésének kockázata.

Egy éve indította el az SZTE a vidéki közösségek fejlődését segítő Bálint Sándor Jólléti Programot a 2300 lakosú Csongrád-Csanád vármegyei Ruzsán.

Tüneti kezelés helyett a sejtszintű folyamatok megértésére, rendszerszintű szemléletmódra és öngondoskodásra van szükség, írja az Mfor.

Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

Az egyre gyakoribb gyermekkori magas vérnyomás korai felismerését és pontos diagnosztikáját segíti az az adatvezérelt applikáció.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

Új fekvő- és ülőbeteg-szállító kocsikat adtak át az SZTE SZAKK Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrumban.