A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.

A GLP-1 és GIP receptorokra ható gyógyszerek képesek lehetnek csökkenteni az alkoholfogyasztás iránti vágyat, ezáltal új irányt nyithatnak az addiktológiai terápiák fejlesztésében.

Az orvosok és ápolók mintegy harmada küzd depresszióval Európában, derül ki a WHO európai részlege által közzétett vizsgálatból, amit a Portfolio idéz.

Az elmúlt években egyre aggasztóbb méreteket ölt a gyermekkori elhízás, ami mögött sokkal több rejlik, mint gondolnánk, írja az ElitMed.

A daganatos betegségek kezelése során ma már nem elegendő cél csupán a túlélés biztosítása – legalább ilyen fontos a betegek funkcionális állapotának és életminőségének megőrzése. Az onkológiai prehabilitáció és rehabilitáció három alappillére multidiszciplináris együttműködést igényel.

A Lego MRI Scanner készletet használó egészségügyiek 96 százaléka szerint a modell segít enyhíteni a gyerekek szorongását, írja a hvg.hu.

A tartós beteget gondozó családtagok 63 százalékának romlott a saját egészségi állapota is – hangzott el Budapesten az 1. Támaszadók Napján.

Jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH). Egy kórkép, amely az 50 évesnél idősebb férfiak több, mint felét érinti (1), és a vizelési zavarokon túlmutató panaszokkal, köztük esetleg szexuális zavarokkal is nehezítheti a mindennapjaikat. Egy élethelyzet, amelyről sok férfi nem (szívesen) beszél. Egy tabu – családi neveltetés vagy különféle társadalmi-kulturális hatások miatt. Ugyanakkor, egy orvos-beteg közti téma, amelyről igenis beszélni kell – akkor is, ha zavarba ejtő –, mert van rá megoldás.

Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.