Az internet és az okoseszközök robbanásszerű elterjedése az elmúlt két évtizedben alapvetően átalakította a mindennapi életet. A digitális technológiák előnyei mellett egyre nagyobb figyelem irányul a túlzott vagy maladaptív internethasználat lehetséges egészségi következményeire is.

Egy a Perspectives on Psychological Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint az emberek egyre kevesebbet beszélnek egymással, közli az Index.

Brit kutatók több évtizednyi kutatási eredményt összesítettek, hogy kiderüljön, milyen hatása lehet az egészségre a légszennyezésnek, írja a hvg.hu.

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.

Magyarország kiemelkedő adottságai és tradíciói révén a hazai balneológia a világ élvonalába tartozik, így a módszer szélesebb körű preventív alkalmazása nemzetgazdasági szinten is jelentős megtakarítást eredményezhet.

A közösségi média életminőségre gyakorolt hatását vizsgálták bőrbetegséggel küzdő fiataloknál a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Az egyik legmodernebb digitális technológiát hívták segítségül a gyermekek szorongásának és fájdalmának enyhítésére Debrecenben.

Digitalizáció nélkül a modern társadalmakban ma már nehéz létezni, de néha éppen az online világtól eltávolodva lehet igazán élni.

A WHO szerint a magány világszerte minden hatodik embert érinti, és évente több mint 800 ezer halálesettel hozható összefüggésbe, írja a Twice.

Évente több mint 840 ezer ember hal meg a munkával összefüggő pszichoszociális kockázatok miatt – áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet friss jelentésében, írja a Hírextra.