Jelentős működési problémák léptek fel a B+N Magyarország Kft.-nél – értesült a Magyar Hang. A cég a korábban takarítási és intézményfenntartó munkákkal pályázatokon százmilliárdokat elnyerő B+N Referencia Zrt. feladatait vette át.

A Szegedi Tudományegyetem kancellárja a Partizánban elmondta, hogyan próbáltak NER-közeli cégek beszállítóvá válni az intézménynél.

Hivatalosan még nem egyeztettek a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával a béremelésről, írja a hvg.hu.

Az Irányító Testület – a kormányzat javaslatára Stipsicz Andrást, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet eddigi főigazgatóját választotta a HUN-REN elnökévé a vezetői pozíció pályázat útján történő betöltéséig.

Csaknem 20 milliárd forint értékben kötött informatikai szerződések és kifizetések ügyében kezdeményezett vizsgálatot, és feljelentéseket is tett a Tudományos és Technológiai Minisztérium.

A biztosítási évforduló közeledtével számos cég jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó díjemelésről kap értesítést biztosítójától.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Milliárdos állami megrendelések landoltak egészségügyi tapasztalat nélküli cégeknél a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések során – írja a 24.hu.

 „A beszállító magányossága” – megkapó cím. Bevallom, én is beleborzongtam ebbe a magányba. Nehéz lehet monopolhelyzetben beszállítani az állami egészségügy jelentős részének, különösen úgy, hogy ezt a helyzetet központi közbeszerzés teremti meg. A magány kétségtelen, a versenytársak hiánya valóban magányossá teheti az embert.