Az életmód ma már a kardiológiai, diabetológiai, obezitológiai vagy éppen onkológiai irányelvekben is hangsúlyosan jelen van. De mitől válik önálló orvosi területté az életmódorvoslás, hol húzódnak a kompetenciahatárai, és mit tud kezdeni a most divatos longevityvel? Dr. Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) elnökével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában „mozgást felírni”, és mikor lesznek a Mozgás Receptre programnak klinikai végpontjai is.

Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

Roska Botond, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének tagja kapta a 2026-os António Champalimaud Vision Awardot.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kell kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek.

A világon először, egyetlen beavatkozással végeztek teljes emlő- és petefészek eltávolítást egy BRCA1 génmutációval diagnosztizált páciensen robottechnológia segítségével a budapesti Szent Magdolna Magánkórházban.

Kulja András arra szólítja fel az EB-t, hogy a következő hétéves uniós keretköltségvetésben hozzon létre egy egészségügyi innovációs alapot.

Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik.

Közel negyven éve, hogy május 31-ét a WHO Dohányzásmentes Világnapnak nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire, a megelőzés és a leszokás fontosságára.

A digitális technológiák alapvetően támogatják a megelőzést, ám az okoseszközök használatának árnyoldalai is vannak, írja a Demokrata.