A KauzaMed a beteg panaszának felvételét, a diagnosztikai bizonytalanság célzott csökkentését, a szükséges szakmai kompetencia bevonását és az utánkövetést egységes ellátási esetben kapcsolja össze. Központi eleme a MedGuru, a mesterséges intelligenciára épülő szakmai elemző és folyamatszervező egység. Adaptív beteginterjút vezet, munkadiagnózisokat és differenciáldiagnosztikai lehetőségeket értékel, majd az orvos számára ellenőrizhető döntési helyzetet készít elő.
Az orvosok 91 százaléka használ már mesterséges intelligenciát, 73 százalékuk a szakmai munkájában is alkalmazza azt, miközben 80 százalékuk munkahelyén sem megfelelő szabályozás, sem intézményi támogatás nem áll rendelkezésre – derült ki a Szinapszis kutatásából a csütörtöki Gyógykomm konferencián.
Rekordot döntött az oltásmentesítési eljárások és perek száma, 2026 első félévében már több közigazgatási per indult, mint a teljes előző évben. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján az is kiderült, hogy visszájára sült el a márciusi törvénymódosítás.
Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Az életmód ma már a kardiológiai, diabetológiai, obezitológiai vagy éppen onkológiai irányelvekben is hangsúlyosan jelen van. De mitől válik önálló orvosi területté az életmódorvoslás, hol húzódnak a kompetenciahatárai, és mit tud kezdeni a most divatos longevityvel? Dr. Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) elnökével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában „mozgást felírni”, és mikor lesznek a Mozgás Receptre programnak klinikai végpontjai is.