A rendszeres fizikai aktivitás ma már nem csupán az egészséges életmód egyik alappillére, hanem tudományosan igazolt, bizonyítékokon alapuló eszköz számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgás kedvezően befolyásolja többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszervi problémák, valamint számos mentális egészségügyi kórkép kimenetelét. Mindezek ellenére a fizikai inaktivitás továbbra is a vezető népegészségügyi kockázati tényezők közé tartozik.
Az orvosok 91 százaléka használ már mesterséges intelligenciát, 73 százalékuk a szakmai munkájában is alkalmazza azt, miközben 80 százalékuk munkahelyén sem megfelelő szabályozás, sem intézményi támogatás nem áll rendelkezésre – derült ki a Szinapszis kutatásából a csütörtöki Gyógykomm konferencián.
Az Egészségügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta azt a hat dokumentumból álló tanulmánysorozatot, amelyet a Boston Consulting Group (BCG) az előző kormányzat megbízásából készített a magyar egészségügy átalakításáról.
Az emberi agy halál utáni megőrzésének lehetősége a későbbi újraélesztés reményében vegyes reakciókat váltott ki az egészségügyi szakemberek körében, írja a 146.hu.
Az érintett kórházak 950 működő aktív belgyógyászati ágyából 921 volt foglalt október 26-án, közülük 207 beteg áthelyezésre vagy elbocsátásra várt – közölte a MedicalOnline-nal az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ).
A minisztérium előzetes, zárt körű szakmai egyeztetésre küldte meg az érintett szakmai szervezeteknek és kamaráknak az egyedi méltányossági gyógyszerfinanszírozás tervezett módosításáról szóló törvénymódosítás-tervezetet.