Jövő évtől a betegek korlátozás nélkül válthatnak humán inzulinról analóg inzulinra, 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással, közölte az Egészségügyi Minisztérium.
A rendszeres fizikai aktivitás ma már nem csupán az egészséges életmód egyik alappillére, hanem tudományosan igazolt, bizonyítékokon alapuló eszköz számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgás kedvezően befolyásolja többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszervi problémák, valamint számos mentális egészségügyi kórkép kimenetelét. Mindezek ellenére a fizikai inaktivitás továbbra is a vezető népegészségügyi kockázati tényezők közé tartozik.
Szakembereinek több mint 40 százalékát elveszítette, nemzetközi tekintélye meggyengült, hatósági működése számos területen visszaesett az elmúlt másfél évtizedben a gyógyszerhatóságnak. Minderről a november 1-jével ismét önállóvá vált Országos Gyógyszerészeti Intézet új főigazgatója beszélt a Gyógykomm konferencián.
Az orvosok 91 százaléka használ már mesterséges intelligenciát, 73 százalékuk a szakmai munkájában is alkalmazza azt, miközben 80 százalékuk munkahelyén sem megfelelő szabályozás, sem intézményi támogatás nem áll rendelkezésre – derült ki a Szinapszis kutatásából a csütörtöki Gyógykomm konferencián.
A rendszeres szűrővizsgálatok, a korai felismerés és a különböző orvosi szakterületek együttműködése kulcsszerepet játszanak a súlyos szövődmények és az idő előtti halálozás megelőzésében.
Már a három év alatti, kockázati csoportba tartozó gyermekek számára is országszerte elérhető a háziorvosoknál és a házi gyermekorvosoknál az influenza oltóanyag.
Egészségügyi vészhelyzetnek minősítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az El Niño várható hatásait az ENSZ COP31 klímakonferenciáján, írja a hvg.hu.
Az MDT szerint különösen fontos, hogy a súlyos vagy visszatérő panaszokkal élők bőrgyógyászhoz forduljanak, és tájékozódjanak a centrumellátás lehetőségéről.
Megvizsgálva az egészségügyet Európa-szerte, megállapíthatjuk, hogy nincs egységes kórházüzemeltetési modell: sehol sem kizárólag saját állomány vagy kizárólag külső szolgáltató végzi a takarítási, karbantartási, mosodai és sterilizálási feladatokat. A jellemző megoldás mindenütt vegyes: a mosoda és a textíliakezelés az egyik leggyakrabban kiszervezett terület, míg a műszaki karbantartásnál többnyire a hibrid modell működik. Ilyenkor minimális saját állománnyal, de jellemzően külső szakemberek bevonásával végzik a feladatokat.