Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárjának véleménycikke téves vagy hibás adatokból kiindulva von le következtetéseket egy máskülönben fontos szakmai vitában: szükséges-e, és ha igen, mely szolgáltatásokat kiszervezni külső beszállítóknak az állami egészségügyi intézményeknél.

A kiszervezésről és visszaszervezésről szóló előző cikkemben azt mutattam meg, hogy ezekről a döntésekről nem ideológiai, hanem hatékonysági és minőségi alapon érdemes gondolkodni. A következő hetekben konkrét példákon folytatom a vizsgálatot. Felváltva kerül sor egy-egy funkcionális háttérszolgáltatásra és egy-egy szakmai területre. Elsőként a takarítást vesszük elő.

Az Országgyűlés hétfői ülésén a mátészalkai kórházról  és a háziorvoslásról is szó esett. Racionalizálják a praxisok munkáját, csökkentik a felesleges adminisztrációt, ígérték.

Új fágterápiás eljárás fejlesztése indul antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések ellen a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK).

A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

A koronavírus-járvány utáni időszakban nem történtek meg azok a fejlesztések, amelyek következő járványra való felkészültséget javítanák.

A Telex szerint az intézmények vezetői pozitívan fogadják az adatok közzétételét, de fontosnak tartják a helyes értelmezést.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nyilvánosan elérhetővé tette az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatait.

Csütörtök éjjeltől elérhető az az új, nyilvános felület, amelyen bárki számára hozzáférhetővé válnak a kórházi fertőzésekre vonatkozó statisztikák.

A fertőzések elleni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben.