A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
A túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi és gazdasági teher egyre sürgetőbb megoldást igényel. Az obezitás kezelésére irányuló törekvések eredményeként a diéta mellett hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek is elérhetők. A hatékonyság mellett a figyelem középpontjába került a kardiovaszkuláris biztonságosság, illetve a preventív hatás.
Az idei világnapon arra hívják fel a figyelmet, hogy a rövidlátás és szövődményei olyan gyakorivá váltak, hogy betegségként, nem pedig hibaként kell kezelni.
Jó hatásosságot, magas válaszarányt és tartós terápiás választ eredményezett egy hatóanyag IDH-1 mutációval rendelkező mielodiszpláziás szindrómás (MDS) betegeknél.
Mivel az előrehaladott stádiumú vagy a kiújult eseteknél a kemoterápia eredményessége korlátozott, nagy várakozás övezte a biológiai terápiák bevezetését, amelyek az elmúlt 10-15 évben fokozatosan bekerültek az ellátási protokollokba.
Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. Kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.
A gyógyszergyártók fél éven belül létrehoznak egy olyan regisztert, amelyben „egymásra találhatnak” a betegek és a klinikai vizsgálatok, közli a PharmaOnline.
A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt.