Miért kevesebb a daganatos beteg az Alzheimer-kórban szenvedők körében? A kérdés megválaszolása váratlan eredményekhez vezethet a rákkutatás területén.

A 14. Válasz Extra vendégei Hegyi Péter, aki Pécs, Budapest és Bécs között ingázva állt meg, és Greff Dorina szülész-nőgyógyász szakorvos voltak.

A PNAS folyóirat cikkében a Rockefeller University kutatói egy olyan stratégiát ismertetnek, amely megelőzheti az agyban a nem kívánt fehérjék felhalmozódását és az ezekből kialakuló fehérjeaggregátumok képződését.

Az 50 év feletti férfi lakosság több mint felénél szövettanilag igazolható jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH), míg a prosztatarák (PCa) a leggyakoribb férfi rákos megbetegedések közé tartozik. (2)

Nagy Tamás, az ELTE PPK adjunktusa azt vizsgálta, milyen módszerekkel tehetjük megbízhatóbbá a pszichológiai vizsgálatokat.

Az eredmények szerint a munkamemóriában részt vevő neuronok ilyenkor sem csendesek, hanem ugyanúgy tüzelnek, mintha használnánk ezeket a pillanatnyilag felesleges információkat.

A kutatás a Karancskesziben élő 0–5 éves korú gyermekek és szüleik okoseszköz- használati szokásait méri fel. Az eredmények alapján az okoseszköz-használat a településen is problémás, amely a szülő–gyermek kapcsolatot és a szülő önértékelését is negatívan befolyásolja.

A Protein & Cell folyóiratban június 10-én jelent meg a BGI Genomics' Institute of Intelligent Medical Research (IIMR) kutatóinak cikke, amelyben az Alzheimer-kór kialakulásának korai biomarkereit és a monitorozásra érdemes idegsejt-típusokat írták le, segítve ezzel az Alzheimer-kór korai terápiáját.

Az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy a neuroszteroidok fokozhatják a neuroplaszticitást és pozitívan befolyásolhatják a depresszió által károsított idegpályákat.

Néhány génről és biokémiai útvonalról már korábban is gyanították, hogy köze lehet a neurodegeneráció folyamatához, de egészen új útvonalakat is sikerült azonosítani.