A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

Leor Zmigrod Ideológiák az agyban című könyvében főként arra keresi a választ, hogyan jelennek meg gondolkodásunkban a politikai meggyőződések és különösen a szélsőséges eszmerendszerek iránti fogékonyság. 

Globálisan elterjedt baktériumcsoportot azonosítottak, amely kulcsszerepet játszhat az emberi egészség megőrzésében, írja az Origo.

Lezárult a gyulladásos és degeneratív betegségek patogenezisének megértését és célzott terápiás lehetőségek kidolgozását célzó kutatás.

Kutatók szerint létezik egyfajta „harmadik állapot”, ahol az elpusztult szervezet sejtjei új, többsejtű életformákká szerveződnek, írja az Index.

A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

Egészen a közelmúltig célszervkárosodásoknak neveztük a magas vérnyomás okozta szervi eltéréseket, újabban hypertonia mediálta szervkárosodásoknak hívják őket. (Érdekesség, hogy az egészen friss amerikai hypertoniaajánlás még mindig célszervkárosodást használ a szövődmények megnevezésére – target organ damage).

Egészen a közelmúltig célszervkárosodásoknak neveztük a magas vérnyomás okozta szervi eltéréseket, újabban hypertonia mediálta szervkárosodásoknak hívják őket. (Érdekesség, hogy az egészen friss amerikai hypertoniaajánlás még mindig célszervkárosodást használ a szövődmények megnevezésére – target organ damage).

A peptidreceptor radionukleid terápia (PRRT, újabb nomenklatúra szerint radioligand terápia [RLT]) szerepét előrehaladott PanNET betegeknél korábban nem mérték fel randomizált vizsgálat keretein belül. A szerzők az alábbiakban ismertetik a PRRT-¹⁷⁷lutécium-oktreotát tumorellenes hatékonyságát értékelő első multicentrikus, randomizált, nyílt, II. fázisú vizsgálat elsődleges eredményeit, amelyben az RLT-t közvetlenül hasonlították össze szunitinibbel.

Miért kevesebb a daganatos beteg az Alzheimer-kórban szenvedők körében? A kérdés megválaszolása váratlan eredményekhez vezethet a rákkutatás területén.