Egészen a közelmúltig célszervkárosodásoknak neveztük a magas vérnyomás okozta szervi eltéréseket, újabban hypertonia mediálta szervkárosodásoknak hívják őket. (Érdekesség, hogy az egészen friss amerikai hypertoniaajánlás még mindig célszervkárosodást használ a szövődmények megnevezésére – target organ damage).
A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.
A The Lancet Child & Adolescent Health folyóiratban megjelent átfogó metaanalízis megállapításai szerint a 2000 és 2020 közötti időszakban a gyermekek és serdülők körében világszerte közel megduplázódott a magas vérnyomás előfordulása.
A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére.
A gyulladásos bélbetegségek (IBD) számos komorbiditással társulhatnak. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az IBD-s betegek fokozott vénás és artériás tromboembóliás rizikójára, melynek hátterében a megváltozott patofizológiájú véralvadási kaszkád véleményezhető.
Az anémia a vörösvérsejt-tömeg arányának csökkenéseként definiálható. A vörösvérsejtek számának csökkenése vérvesztés, fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vagy csökkent vörösvérsejt-képződés következménye lehet.
Reprezentatív szűrővizsgálatokat kellene végezni a vérzsír-, vérnyomás-, vércukorszintek tekintetében – emelte ki lapunknak az ESC 2025 Kongresszusa témái közül dr. Nagy Viktor, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológia Klinikájának osztályvezető főorvosa.