A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt. 

A HSV1 ellen használt kezelések csökkentik a demencia kockázatát, írja az OTSZ Online.

Az ajakherpesz világszerte elterjedt fertőzés, melynek kórokozója a herpes simplex 1 vírus.A vírus reaktivációjában és a típusos tünetek megjelenésében olyan patogenetikai faktorok is szerepet játszhatnak, mint az esztétikai beavatkozások (fillerek, lézerkezelések). A profilaktikus antivirális kezelés egyénileg mérlegelendő, ezért kiemelten fontos, hogy az anamnézis a korábbi ajakherpesszel kapcsolatos információkra is kiterjedjen.

A Stanford University kutatóinak cikke szerint a varicella zoster vírus (VZV) elleni vakcina csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, így potenciális új eszközt kínál a kognitív hanyatlás elleni küzdelemben.

Akár egy egyszerű influenzavírus is jelentősen növelheti a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát, írja a hvg.hu.

A GOLD 2001 óta publikálja a jelentéseit, amelyek az egyik legfontosabb ajánlást jelentik a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kezelését illetően.

A bőr egy komplex ökoszisztéma része, melyben a mikroorganizmusok egyensúlya fontos szerepet játszik. A bőrön található mikrobiom a patogének (pl. Staphylococcus aureus) kolonizációját gátolja, és az epidermális barrier funkció kialakításáért is felelős. A mikroorganizmusok képesek modulálni az immunrendszert, annak fejlődésére és a betegségek kialakulására is hatással vannak. A bőr mikrobiom szerkezete és összetétele az életkorral, illetve egyes bőr régiók szerint is változik, ez tartalmazza az emberi szervezetben a legtöbb kommenzalista mikróbát, több mint 1000 fajta baktériumot [1].

A Diabetologia szaklap szerint a genitális herpesz növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát – írja a 24.hu.

2018-ban az EULAR-on (European League Against Rheumatism) belül megalakult egy 32 fős nemzetközi munkacsoport, amelynek vezetője Prof. Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. A munkacsoport első lépésként definiálta a nehezen kezelhető (difficult-to-treat) betegcsoportot, majd a nehezen kezelhető rheumatoid arthritises (RA) betegek kezelését segítő két átfogó és 11 specifikus ajánlást fogalmazott meg.

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében. Új dimenziók nyíltak meg a betegek és kezelőorvosaik előtt.