A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.
Holnap! – ezt írta a Halál az öregasszony házának szemöldökfájára, amikor amaz addig rimánkodott neki, hogy ne vigye még magával. Másnap aztán jött is megint a Halál, de az öregasszony csak rámutatott a feliratra: holnap. És a Halál jött rendre, majd továbbállt bosszankodva. Pont úgy maradt hoppon, mint lapunk olvasói, akik azt hallották a telefonban, amikor időpontot akartak foglalni valamely szakrendelésre, hogy „holnap”.
Az antibiotikum-kezelés negatív hatással lehet a bélflórára, abban az esetben is, ha nem széles spektrumú antibiotikummal történik a terápia. Nem szabad alábecsülni a jelentőségét annak, hogy csökken az intesztinális mikrobiom diverzitása, teljes mikrobiális közösségek tűnhetnek el, míg patogének (pl. Clostridioides difficile) nyerhetnek teret, illetve fennáll az antibiotikum-rezisztencia-gének terjedésének kockázata.
Kutatók egy olyan, egymásra épülő immunológiai folyamatláncot tártak fel a bélrendszerben, amely magyarázatot adhat arra, miért fokozott a vastagbélrák kockázata a gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél, ezzel új lehetőségeket vetnek fel az IBD diagnosztikájában, monitorozásában és kezelésében.