Daganatsejtek egyedi vizsgálatára dolgoztak ki a MI-t alkalmazó, a vizuális jellemzők mellett a molekuláris tulajdonságokat is elemző módszert a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.
Biztonságosnak és hatásosnak bizonyul a mesterséges intelligenciával tervezett univerzális koronavírus-vakcina. A tű nélküli technológiával beadott oltóanyag nemcsak a Covid-19 és a SARS ellen vált ki immunválaszt, hanem a denevérekben keringő, még át nem terjedt rokon vírusok ellen is védelmet nyújthat.
Az autizmus spektrum zavar olyan idegfejlődési állapot, amelyben a társas interakciók, a kommunikáció és az érzékszervi ingerek feldolgozása eltér a megszokottól. Egy friss kutatás szerint az egyik altípus csökkent agyi kommunikációval (hipokonnektivitás), míg a másik fokozott hálózati kapcsolódással (hiperkonnektivitás) jár.
A folyamatosan mutálódó és az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók ellen merőben új megközelítést dolgoztak ki az Oxfordi Egyetem kutatói, írja a hvg.
Mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre működőképes, a természetben nem létező vírusokat amerikai kutatók, derült ki a Science folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányból.
A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei vizsgálták, miként befolyásolja az oltásra adott immunválaszt a vakcina előállításánál használ lipid nanorészecske összetétele.
A betegség komplex kezelése megköveteli a páciens életmódváltását és pszichés támogatását, emellett fókuszba helyezi a hatékony fájdalomcsillapítást, a kieső exokrin és endokrin funkciók pótlását, valamint a szövődmények kezelését.
A daganatok növekedéséért felelős egyik kulcsfontosságú molekuláris kapcsoló (TORC1) és a belső zsírsavszintézis kapcsolatát vizsgálták az ELTE Biológiai Intézet kutatói.