Az Origo szerint tudósok áttörést értek el a rák egyik legfontosabb genetikai hajtóerejének megfékezésében.

Olyan mikrobiológiai megközelítést dolgoztak ki, amely hosszú távon akár kiválthatja a hagyományos szájhigiénés tevékenységeket. A kutatás középpontjában az orális mikrobiom célzott manipulációja áll, amelynek célja az egészséges baktériumok arányának növelése és a fogszuvasodást előidéző kórokozók visszaszorítása.

Vannak, akik 90 évesen is ugyanolyan éles elmével rendelkeznek, mint ötvenévesen. A tudósok megtalálták az egyetlen közös vonásukat: mind rendkívül társaságkedvelők, írja az Index.

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat.

A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat "a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben".

A felismerések új terápiás lehetőségekhez vezettek, különösen az autoimmun betegségek kezelésében és a daganatok elleni immunterápiában.

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért kapja két amerikai és egy japán tudós.

A melanóma okozta áttétek hatékonyabb kezelésének lehetőségét vizsgálták a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ kutatói.

A hangos oltástagadók kevesen vannak, de nagy figyelmet igyekeznek kivívni, a vakcinákkal szembeni bizalom helyreállítását azonban nem az oltásellenesek, hanem a „csendben bizonytalanok” meggyőzésével kell elérni – hangzott el a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának továbbképzésén.

Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.