A rendszeres fizikai aktivitás ma már nem csupán az egészséges életmód egyik alappillére, hanem tudományosan igazolt, bizonyítékokon alapuló eszköz számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgás kedvezően befolyásolja többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszervi problémák, valamint számos mentális egészségügyi kórkép kimenetelét. Mindezek ellenére a fizikai inaktivitás továbbra is a vezető népegészségügyi kockázati tényezők közé tartozik.
Egyelőre a szívhangrendelet módosításáról és az esemény utáni tabletta vény nélküli elérhetőségéről döntöttek, de további szakpolitikai javaslatok előkészítése is zajlik – írja a Telex. A tárca is megszólal.
Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 500 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban.
Az orvosok 91 százaléka használ már mesterséges intelligenciát, 73 százalékuk a szakmai munkájában is alkalmazza azt, miközben 80 százalékuk munkahelyén sem megfelelő szabályozás, sem intézményi támogatás nem áll rendelkezésre – derült ki a Szinapszis kutatásából a csütörtöki Gyógykomm konferencián.
Az egészségügyi ellátás átalakításának eddig kevésbé ismert tervei is kirajzolódnak a 2027-es költségvetés kedden közzétett fejezeti indokolásából, írja a Népszabadság.
A keddi esőzések következtében jelentős mennyiségű víz jutott a pécsi Lánc utcai rendelőintézet egyik épületszárnyába, ezért az érintett épületrészt le kellett zárni.