Egy friss, a Novo Nordisk megbízásából, a magyar lakosság körében végzett reprezentatív kutatás szerint a fogyni vágyók 88 százaléka számára fontos a jövőbeni betegségek megelőzése.
A Pest Vármegyei Főügyészség kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi piacon megjelenő magánegészségügyi szolgáltatók kapcsán a fogyasztói jogok betartására.
Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon, ahol az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.
Ez derül ki a 2024. évi zárszámadási törvényjavaslat BM-re vonatkozó fejezetéből. A legtöbbet a Szent János kórháznak kellett erre költenie tavaly, írja az mfor.hu.
Kevés az ultrahangos orvos és alulfinanszírozott az ágazat, mondja a szakértő a szeretlekmagyarorszag.hu-nak, aki szerint kétszer ennyit kellene az egészségügyre költeni.
Tiltakozó nyilatkozatot bocsátott rendelkezésre tagjai számára a Magyar Orvosok Szakszervezete a még júniusban bevezetett biometrikus arcfelismerő beléptetőrendszer ellen, közli az ElitMed.
Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?