A célzott alfa-terápia napjaink egyik legígéretesebb rákkezelési módszere, ám a „mellékhatásairól” még nem tudunk mindent.

A Daganatokról őszintén című vodcast legfrissebb adásában a családi kórtörténet fontosságára hívta fel a figyelmet a molekuláris biológus.

Hazánkban először a Semmelweis Egyetemen végeztek két, rosszindulatú vesedaganatos betegen úgynevezett krioablációs eljárást.

A módszer még mindig korai kutatási fázisban van, de petri csészében, sejtkolóniákon már nagyon ígéretes eredményeket mutatott, írja a 24.hu.

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan elemző módszert fejlesztett ki, amellyel a rákos sejtek felhasználásával mesterségesen növesztett organoidokban „lehallgatható” a daganatsejtek kommunikációja.

Tüdőrákban is teret hódít a személyre szabott medicina. A betegségkép, melyet korábban homogénként voltunk kénytelenek felfogni, rendkívül variabilis – mondta lapunknak dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Kutatók sikeresen aktiváltak olyan immunválaszt provokáló jelátviteli rendszert, melynek hatására a T-sejtek képesek felismerni és megsemmisíteni a daganatsejteket, írja a PharmaOnline.

Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése, közli a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Szakács Gergely, az MTA Lendület-ösztöndíjas kutatója azt tanulmányozza, hogy mitől alakul ki rezisztencia a tumorsejtekben, közli az InfoRádió.

Hazánkban a leggyakoribb rosszindulatú daganat a tüdőrák, amivel világelsők vagyunk, mégsem fordítunk elég figyelmet a klasszikus és molekuláris diagnosztika fejlesztésére, aminek következménye a terápiás sikerességen mérhető.