A tüdőrákos betegségek kb. 80%-át a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) adja, aminek fele adenokarcinóma, egynegyede pedig laphámsejtes forma. Hazánkban az évente felfedezett tüdőrákos betegek száma 8000 körül van.

Bár az új kritériumok ígéretes érzékenységet és specificitást mutattak az első fázisú adatok alapján, további érvényességi vizsgálatok szükségesek a megbízhatóságuk megerősítéséhez.

A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

A patogenetikai folyamatok megismerése lehetővé tette olyan célzott biológiai kezelések kidolgozását, melyekkel az immunválasz megbomlott egyensúlyának a helyreállítása által hosszabb távon is klinikai remisszió és nyálkahártya-javulás érhető el.

A berendezés egyaránt szolgálja az oktatást, a kutatást és a betegellátást, miközben az ipari partnerekkel való kapcsolatokat is erősíti.

Új, átfogó, országos adatkutatás eredményeit mutatták be egy keddi sajtótájékoztatón, amelynek fókuszában a keringési, vese- és anyagcsere-betegségek (Cardiovascular-Kidney-Metabolic, CKM-szindróma) összefüggései álltak.

Csillámpor szórás, mellébeszélés és bagatellizálás helyett szakmai alapokon mutatta be Surján Orsolya országos tisztifőorvos a 2024-es évre vonatkozó jelentést a kórházi fertőzésekről. Kiderült az is, hogy évek óta elmulasztott feladatok végrehajtásába kezdtek bele.

Magyarországon a transzfúziós tevékenység jogi szabályozását az Európai Uniós direktívákkal összhangban a 3/2005. EüM rendelet írja le, ennek értelmében a vérkészítmények felhasználásának részletes szabályozását az Országos Véradó Szolgálat (OVSZ) által kiadott a Transzfúziós Szabályzattartalmazza, ezek ismerete, betartása a transzfúziós tevékenység során kötelező.

Az anémia a vörösvérsejt-tömeg arányának csökkenéseként definiálható. A vörösvérsejtek számának csökkenése vérvesztés, fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vagy csökkent vörösvérsejt-képződés következménye lehet.

Az űrutazások mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a HUNOR-program keretében.