A depresszió mára a világ második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegségévé vált, ám csak a páciensek töredéke jut adekvát ellátáshoz. Az innovatív gyógyszeres és agyi stimulációs terápiák mellett a korai beavatkozásokra, valamint az életmódon és reziliencián alapuló megelőzésre lenne szükség.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár március 15-e alkalmából kitüntetéseket adott át a Pesti Vigadóban.

Az őszi szemeszterben a Semmelweis Egyetem hallgatói számára önálló tantárgyként oktatják a mentális egészség megőrzésének technikáit és annak tudományos hátterét a Reziliencia Akadémián.

Légzéstechnikákkal, relaxációs gyakorlatokkal csökkenthető, de akár el is kerülhető a hosszú várakozásokkor fellépő szorongás, frusztráció.

A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata – derül ki az SE tanulmányából.

Új ellátási modellekre van szükség, nagy segítséget jelenthet a digitális medicina, éppen a szociálisan hátrányos rétegekben – mondja Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

A Covid óta 30 százalékkal többen használnak digitális egészségügyi megoldásokat – hangzott el a Semmelweis Egyetem „E-orvosok és e-páciensek Magyarországon” projektzáró konferenciáján, amiről az Index tudósít.

Mára a depresszió lett a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség, mondta Purebl György az Economxnak.

Az öngyilkosság-megelőzés világnapján az emlékezés mellett a segítő szervezetekre, módszerekre, kutatásokra is felhívják a figyelmet.

Egésznapos ünnepségsorozattal, koszorúzásokkal, köszöntőkkel emlékezett meg a Semmelweis Egyetem a magyar egészségügy napjáról.