Magyar kutatók vezetésével mérföldkőhöz érkezett a fehérjekutatás: a kénatomok jelenthetik a kulcsot a népbetegségek megértéséhez.

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.

Az európai uniós forrásból támogatott projekt célja a hazai idegtudományi kutatások és a klinikai gyakorlat összehangolása volt.

A hvg.hu szerint meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy depresszió előzheti meg a Parkinson-kór vagy a Lewy-testes demencia későbbi kialakulását.

Új távlatokat nyit a tiszta nikotin neurofarmakológiai kutatása: szerepe lehet az idegrendszeri betegségek terápiájában, írja a Demokrata.

Egyetlen éjszaka alvásfiziológiai adatai alapján több mint százféle betegség későbbi kialakulásának kockázatát képes előre jelezni a SleepFM nevű modell.

Egy nagyszabású kutatás rávilágított a fizikai aktivitás és a Parkinson-kór kialakulása közötti összefüggésre, írja a Szeretlek Magyarország.

A dysuria diagnosztikáját nehezítik az atípusos tünetek és a kommunikációs akadályok, ezért a részletes anamnézis, labor- és képalkotó vizsgálatok mellett a validált kérdőívek alkalmazása is hasznos lehet. A kezelés alapja az oki terápia.

A D-vitamin az egyik leginkább vizsgált vitaminunk. Szervezetünkbe kerülhet pro-D-vitamin formájában is, ahol többlépcsős átalakulás révén válik aktív vitaminná. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben a Pub-Medben a „D-vitamin” keresőszóval 24 341 hivatkozás, köztük 1201 eredeti közlemény lelhető fel.

A D-vitamin az egyik leginkább vizsgált vitaminunk. Szervezetünkbe kerülhet pro-D-vitamin formájában is, ahol többlépcsős átalakulás révén válik aktív vitaminná. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben a Pub-Medben a „D-vitamin” keresőszóval 24 341 hivatkozás, köztük 1201 eredeti közlemény lelhető fel.